A leggyakoribb fertőző betegségeket – például a náthát, torokfájást vagy a megfázást – egyaránt okozhatják vírusok és baktériumok. Bár a tünetek sokszor nagyon hasonlóak, a kezelésük jelentősen eltérhet. Éppen ezért fontos tudni, mi állhat a panaszok hátterében.
Vírus vagy baktérium okozza a betegséget?
A fertőzés pontos okát egyértelműen csak laboratóriumi vizsgálattal lehet meghatározni, azonban erre a legtöbb esetben nincs szükség. A vírusos és a bakteriális fertőzések lefolyása általában különbözik, és bizonyos tünetek is eltérhetnek – még akkor is, ha elsőre nagyon hasonlónak tűnnek.
Bármilyen fertőzés gyanúja esetén fontos orvoshoz fordulni. A diagnózis felállítása minden esetben szakember feladata, és csak ő tudja eldönteni, szükség van-e gyógyszeres kezelésre, például antibiotikumra, vagy elegendő a tüneti terápia és a pihenés.
Mi a különbség a vírus és a baktérium között?
A vírusok – leegyszerűsítve – rendkívül egyszerű felépítésű „kórokozók”: mindössze örökítőanyagból (DNS vagy RNS) és az azt körülvevő fehérjeburokból állnak. Önálló életre nem képesek, szaporodni csak úgy tudnak, hogy bejutnak egy élő sejtbe, és annak működését „átprogramozva” saját magukról készíttetnek másolatokat. A folyamat során a fertőzött sejt gyakran károsodik vagy elpusztul, ami a betegség tüneteit okozza. A vírusok mérete lényegesen kisebb, mint a baktériumoké.
Ezzel szemben a baktériumok önálló, egysejtű élőlények. Saját anyagcserével rendelkeznek, képesek önállóan szaporodni, és nem feltétlenül van szükségük gazdasejtre a túléléshez. Fontos tudni, hogy nem minden baktérium káros: számos faj hasznos szerepet tölt be a szervezetben, például a bélflóra részeként.
A baktériumok általában egysejtű élőlények, amelyek számtalan helyen képesek életben maradni, például a vízben, élelmiszereken vagy a különböző felületeken. A szervezetünkben is több milliárd baktérium él, anélkül, hogy betegséget okoznának. A jótékony hatású baktériumok többek között segítik az immunrendszer működését, vagy éppen az ételek megemésztését.
A vírusfertőzések általában 3-10 napig tartanak
Saját maguktól elmúlnak. Az első néhány napon érezzük magunkat a legrosszabbul, utána folyamatosan egyre jobban leszünk. Ha a tünetek 10-14 napnál tovább tartanak, és folyamatosan romlanak vagy nem változnak, akkor könnyen lehet, hogy a vírusfertőzés mellé másodlagos bakteriális felülfertőződés is társul.
A vírusfertőzés jellemző tünetei
Vírusfertőzés esetén gyakori a hőemelkedés vagy mérsékelt láz, amely többnyire nem haladja meg a 38 °C-ot. A testhőmérséklet emelkedése a szervezet természetes védekező reakciója: a magasabb hőmérséklet gátolja a kórokozók szaporodását és támogatja az immunrendszer működését.
Egyéb tünetek lehetnek:
-
izzadás, hidegrázás
-
izom- és ízületi fájdalom
-
fejfájás (gyakran homloktájon)
-
torokfájás
-
étvágytalanság
-
általános gyengeség, elesettség
Mivel az egész szervezet védekezik, a fájdalom és a rossz közérzet testszerte jelentkezhet.
Az orrdugulás és a fokozott váladéktermelődés szintén gyakori. A lecsorgó váladék irritálhatja a torkot, ami köhögést válthat ki. A köhögés – akár köpetürítéssel – sokszor tovább fennmaradhat, mint maga a fertőzés. Vírusos megbetegedés esetén az orrváladék általában híg és átlátszó.
A bakteriális fertőzés jellemző tünetei
A bakteriális fertőzések általában 5–14 napig tartanak, és kezelés nélkül ritkán gyógyulnak meg teljesen. A tünetek sokszor fokozatosan rosszabbodnak. Ilyen esetekben antibiotikumos kezelésre lehet szükség, amely kifejezetten a baktériumok ellen hat. Fontos tudni, hogy az antibiotikum vírusfertőzés esetén nem hatékony – ilyenkor elsősorban tüneti kezelés (láz- és fájdalomcsillapítás, orrcsepp, köhögéscsillapítás), bőséges folyadékfogyasztás és pihenés javasolt.
A bakteriális fertőzések gyakran magas, 38 °C feletti lázzal járnak. A fájdalom jellemzően egy adott területre koncentrálódik, ott, ahol a baktériumok elszaporodtak – például a fülben, torokban vagy az arcüregekben.
A szervezet immunválasza miatt a nyirokcsomók is megnagyobbodhatnak és érzékennyé válhatnak, különösen a nyakon és a fül mögött.
Bakteriális fertőzés esetén a váladék gyakran sűrűbb, sárgás, zöldes vagy akár rozsdaszínű lehet.
Tartósan magas láz, romló állapot, erős fájdalom vagy elhúzódó tünetek esetén mindenképpen javasolt orvosi vizsgálat, hogy eldönthető legyen, szükség van-e célzott kezelésre.
Baktériumok ellen: antibiotikummal
Az antibiotikumok az orvostudomány egyik legfontosabb eszközei a bakteriális fertőzések kezelésében. Segítségükkel számos, korábban súlyos vagy akár életveszélyes betegség ma már hatékonyan gyógyítható.
Fontos azonban, hogy az antibiotikum kizárólag baktériumok ellen hat – vírusfertőzés esetén teljesen hatástalan. Ha indokolatlanul alkalmazzuk (például vírusos náthára), vagy a kezelést az előírtnál korábban abbahagyjuk, azzal hozzájárulhatunk az antibiotikum-rezisztencia kialakulásához.
Az antibiotikum-rezisztencia azt jelenti, hogy egyes baktériumok ellenállóvá válnak a gyógyszerekkel szemben, így azok már nem pusztítják el őket. Ez komoly közegészségügyi probléma: a ma még jól kezelhető fertőzések a jövőben ismét nehezen gyógyíthatóvá vagy akár életveszélyessé válhatnak.
Éppen ezért antibiotikumot mindig csak orvosi javaslatra, az előírt adagban és ideig szabad szedni – még akkor is, ha a tünetek időközben javulnak.
A vírusok ellen az antibiotikumok nem hatásosak!
Mit tehetünk, ha vírusfertőzést kaptunk?
Vírusfertőzés esetén a legfontosabb, hogy támogassuk a szervezet természetes védekezőképességét. A testünk jelzései ilyenkor nem véletlenek – érdemes odafigyelni rájuk, és segíteni az immunrendszer munkáját.
1. Pihenés és alvás – a szervezet tehermentesítése
A vírusfertőzések gyakran járnak gyengeséggel, fáradtsággal. Ez nem „lustaság”, hanem a test jelzése arra, hogy energiára van szüksége a gyógyuláshoz.
Ilyenkor ajánlott:
-
otthon maradni,
-
csökkenteni a fizikai aktivitást,
-
többet aludni,
-
tudatosan pihenni.
A szervezet ilyenkor az energiát az immunválaszra fordítja – ha túlterheljük magunkat, a gyógyulás elhúzódhat.
2. Kímélő étkezés és megfelelő folyadékbevitel
Fertőzés esetén gyakori az étvágytalanság. Nem szükséges erőltetni a nehéz, zsíros ételeket.
Fontosabb:
-
bőséges folyadékfogyasztás (víz, tea, leves),
-
könnyen emészthető ételek,
-
kisebb adagok.
Rövid ideig tartó csökkent étvágy természetes lehet, de teljes koplalás nem javasolt, különösen gyermekeknél, időseknél vagy krónikus betegeknél.
3. Láz: mikor kell csillapítani?
A láz a szervezet természetes védekező reakciója, és valóban segíti az immunrendszer működését. Nem minden hőemelkedést szükséges azonnal csillapítani.
Ugyanakkor:
-
38–38,5 °C felett,
-
rossz közérzet esetén,
-
gyermekeknél,
-
krónikus betegség fennállásakor
indokolt lehet a lázcsillapítás.
A cél nem a „nullára” csökkentés, hanem a közérzet javítása és a biztonságos tartomány fenntartása. Mindig az orvosi ajánlás az irányadó.
4. C-vitamin
A C-vitamin fontos szerepet játszik az immunrendszer működésében. Fertőzés idején a szükséglet valóban emelkedhet.
Általában:
-
napi 500–1000 mg elegendő lehet,
-
nagy dózis alkalmazása előtt érdemes orvossal egyeztetni.
Extrém magas dózisok rutinszerű alkalmazása nem mindenkinél indokolt, és érzékeny gyomrúaknál panaszt okozhat.
5. D-vitamin
A D-vitamin hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez. Magyarországon – különösen ősztől tavaszig – sokaknál alacsony a D-vitamin szint.
Általános fenntartó adag:
-
napi 1000–2000 NE felnőtteknek (egyéni állapottól függően).
Tartósan magasabb dózis szedése előtt javasolt laborvizsgálat és orvosi konzultáció.
Mikor forduljunk orvoshoz?
-
3–4 nap után romló állapot
-
39 °C feletti láz
-
nehézlégzés
-
erős, lokalizált fájdalom
-
tartós köhögés
-
kiszáradás jelei
A vírusfertőzések többsége 5–7 nap alatt javul, de elhúzódó vagy súlyos tünetek esetén mindenképpen szükséges az orvosi vizsgálat.