Megszületett a várva várt jövevény, vége a kellemes vagy éppen rémes korházi napoknak… indulás haza. Ez lesz eddigi életed legszebb, de valószínű egyben legnehezebb időszaka is, tele érzelmekkel, kérdésekkel, bizonytalansággal és rengeteg csodás élménnyel. Első gyermeknél természetes ha a szülő bizonytalan, hiszen nincs tapasztalata,és hát tudjuk hogy ahány ember,annyi "jótanács" érkezik hozzánk. De honnan tudhatjuk,hogy valami nincs rendben,baj van, vagy csak feleslegesen aggódunk?
A csecsemőkori betegségek felismerése kihívást jelenthet a szülők számára, hiszen a babák még nem képesek szavakkal kifejezni, ha valami baj van.
Az újszülött első heteiben sok tünet természetes és átmeneti, de vannak olyan jelek is, amelyek fokozott figyelmet igényelnek. Összegyűjtöttük a leggyakoribb betegségeket és azokat a figyelmeztető tüneteket, amelyek esetén érdemes mielőbb gyermekorvoshoz fordulni.
Láz
Három hónaposnál fiatalabb csecsemő esetében a végbélben mért 38 °C vagy annál magasabb testhőmérséklet – még akkor is, ha a baba egyébként tünetmentes – azonnali kórházi kivizsgálást igényel.
Csecsemőkorban lázhoz társulhat lázgörcs is, amely ijesztő tünet lehet. Különösen 6 hónapos kor alatt fontos a mielőbbi orvosi ellátás, mivel ritkán akár súlyos idegrendszeri fertőzés is állhat a háttérben.
Kiütések
A legtöbb kiütés ártalmatlan és magától elmúlik. Ugyanakkor, ha fájdalmas, hólyagos, vagy gyorsan terjedő lilás-pirosas, nyomásra el nem halványuló foltok jelennek meg, az komolyabb problémára utalhat. Ezek akár bevérzések is lehetnek, amelyek sürgős orvosi vizsgálatot tesznek szükségessé.
Köhögés
Az ugató, „fókaugatáshoz” hasonló köhögés, a sípoló, ziháló légzés, a szapora levegővétel, illetve a bordák közötti vagy bordaív alatti behúzódás – akár lázzal, akár anélkül – sürgős orvosi ellátást igényel.
Hasfájás
A vigasztalhatatlan sírás, a baba hátrafeszített testtartása hasfájásra utalhat. A legtöbb esetben ez ártalmatlan és átmeneti. Ha azonban a panaszok nem enyhülnek, vagy hányás, hasmenés, láz, bágyadtság is társul hozzájuk, érdemes mielőbb orvoshoz fordulni.
Hányás
Az evés utáni bukás csecsemőknél gyakori és általában normális jelenség. Erőteljes, ismétlődő hányás esetén azonban – különösen, ha a baba nem tudja megtartani a folyadékot, csökken a vizeletes pelenkák száma, vagy a hányadék zöldes, esetleg véres – azonnali orvosi ellátás szükséges.
Hasmenés
A hasmenés sokszor megfelelő folyadékpótlással rendeződik. Orvosi vizsgálat indokolt viszont, ha csökken a vizelet mennyisége, a baba bágyadt, 38 °C feletti láza van, a széklet véres vagy fekete, illetve a hasi fájdalom nem szűnik.
Súlyos fertőzésre utaló figyelmeztető jelek
Az alábbi tünetek komoly fertőzés jelei lehetnek, ezért sürgős kivizsgálást igényelnek:
-
magas láz
-
kifejezett aluszékonyság
-
szokatlan, megmagyarázhatatlan nyűgösség
-
sápadt, szürkés bőrszín
-
gyenge szopási készség, étvágytalanság
-
légzési nehézség (légzéskimaradás, szapora vagy nyögdécselő légzés)
-
hányás, puffadt has
Az agyhártyagyulladás tünetei csecsemőknél
Kisgyermekeknél az agyhártyagyulladás nem mindig jár klasszikus tünetekkel. Inkább aluszékonyság, étvágytalanság, magas hangú sírás, a kutacs elődomborodása vagy apró görcsrohamok figyelhetők meg. Súlyos esetben gyorsan terjedő, lilás-pirosas, nyomásra nem halványuló kiütések jelenhetnek meg.
Kezelés nélkül az állapot akár órák alatt súlyosbodhat, ezért a felsorolt tünetek bármelyikének észlelésekor haladéktalanul kórházi ellátás szükséges.
Hogyan ismerjük fel a betegséget?
Felismerve a fent említett jeleket, a szülők nagyobb biztonsággal dönthetnek arról, mikor szükséges orvosi segítséget kérni. Fontos tudni, hogy a csecsemők gyorsan változó állapota miatt, ha bármilyen aggodalom merül fel, mindig célszerű szakember véleményét kikérni.
A csecsemőkori betegségek jeleinek ismerete kulcsfontosságú a korai felismerés és kezelés szempontjából. Figyeljünk a baba viselkedésére, étvágyára, és az objektív tünetekre, hogy időben észrevegyük, ha valami nincs rendben. Mindig bízzunk a megérzéseinkben, és ha szükséges, ne habozzunk orvoshoz fordulni. A csecsemők egészsége érdekében a legfontosabb, hogy figyelmesek és proaktívak legyünk.
Az újszülöttek immunrendszere még éretlen, ezért minden szokatlan tünet esetén érdemes konzultálni a gyermekorvossal. Inkább kérdezzünk rá feleslegesen, mint hogy későn reagáljunk.
Hasznos tanácsok betegség idején
-
Ügyelj rá, hogy a baba elegendő folyadékot kapjon, mert ez segít megelőzni a kiszáradást.
-
Gyakran ellenőrizd a pelenkát, és szükség esetén cseréld, hogy elkerüld a bőrirritációt.
-
Biztosíts számára sok pihenést – az alvás támogatja a szervezet gyorsabb regenerálódását.
-
Köhögés, felső vagy alsó légúti megbetegedés esetén, illetve orrdugulás miatti nehezített légzésnél alkalmazz inhalálást az orvos javaslata szerint.
-
Használj párásítót a gyerekszobában, hogy könnyebb legyen a légzés.
-
Naponta többször szellőztess, hogy friss, tiszta levegő legyen a helyiségben.
Újszülött-, és csecsemőkori bőrelváltozások
Miért gyakoriak a gyerekeken a kiütések?
A kicsik bőre fele olyan vékony, mint a felnőtteké, ezért érzékenyebb. Az első években gyakran jelennek meg rajta kiütések, amiknek számos kiváltó oka lehet. A hormonoktól és ekcémától kezdve, a hőségen és a gombás fertőzésen át, az ennivalóval bezárólag, szinte bármi okozhat bőrelváltozást, így például néhány vírusos betegség esetén, a gyerekeknél láz után találkozhatunk a kiütések különböző típusaival. Mivel a babák bőre nagyon érzékeny, a gyermekorvosi vizsgálatok során mindig gondosan ellenőrzik az elváltozásokat, amikre a megoldás egyes esetekben speciális krém lesz.
„Tejkiütés”
A baba arcán, nyakán, mellkasán és a hát felső részén megjelenő apró, piros, kiemelkedő pöttyök, amelyek általában 3–4 hetes korban a legkifejezettebbek. A kiütések lehetnek elszórtan vagy összefolyva is láthatók. Kialakulásuk hátterében az anyai hormonok állnak, amelyek az anyatejen keresztül jutnak a csecsemő szervezetébe – de tápszeres babáknál is előfordulhatnak az éretlen bélrendszer miatt. Az első hetekben a baba bőre alkalmazkodik a külvilág baktériumaihoz, ekkor alakul ki a saját bőrflórája.
Koszmó
A fejbőrön, néha a homlokon vagy a szemöldökön megjelenő sárgás, zsíros, lemezes lerakódás. Nem jár viszketéssel. Speciális babasamponnal vagy olajos (például növényi olajjal történő) felpuhítás után óvatosan eltávolítható. Ha a terület piros, gyulladt és túlterjed a hajas fejbőrön, akkor már seborrhoeás dermatitisről lehet szó, amely gyulladáscsökkentő kezelést igényel.
Pelenkakiütés
A széklet, vizelet vagy akár egy új pelenka okozta irritáció miatt kialakuló bőrpír. A bőr meleg tapintatú és érzékeny lehet. Érdemes kerülni az illatos törlőkendőket, inkább tiszta vízzel tisztítani a bőrt, és minél többet szellőztetni a baba bőrét. Hámképző kenőcs segíthet a gyógyulásban. Ha a bőrpír pöttyössé, hólyagossá válik, vagy a hajlatokra is átterjed, gombás fertőzés állhat a háttérben, amelyhez gombaellenes krém alkalmazása szükséges.
Impetigo (ótvar)
Baktériumok – leggyakrabban Staphylococcus vagy Streptococcus – okozta fertőzés. Elsősorban az arcon, az orr és a száj környékén, illetve a fejbőrön jelennek meg gennyes, könnyen kifakadó hólyagok. Ezek helyén nedvező, vörös hámhiány alakul ki, amelyen sárgás pörk képződik. A kiütések viszketnek és gyorsan terjedhetnek, akár másokra is átragadhatnak. Kezelése fertőtlenítéssel és antibiotikumos kenőccsel történik.
Atópiás ekcéma
Leggyakrabban az arcon, a karokon, lábakon, illetve a könyök- és térdhajlatban jelentkező száraz, gyulladt bőrelváltozás. Időnként nedvező vagy hólyagos formában is megjelenhet. Jellegzetes tünete az erős viszketés, és gyakran családi halmozódás figyelhető meg. A kezelés alapja a rövid, langyos fürdetés, valamint a rendszeres hidratálás hipoallergén készítményekkel. Súlyosabb esetben gyulladáscsökkentő, akár szteroidos krémre is szükség lehet.
Tejeskávéfolt
Világosbarna, egyenetlen szélű folt a bőrön, amely néhány centiméteres lehet. Önmagában általában ártalmatlan. Ha azonban ötnél több, nagyobb méretű folt jelenik meg, vagy számuk növekszik, érdemes orvosi vizsgálatot kérni.
Melegkiütés
Meleg, párás környezet vagy láz hatására a verejtékmirigyek kivezető nyílása elzáródhat, ami apró, piros pöttyök formájában jelentkezik a nyakon, tarkón, mellkason és a hajlatokban. Enyhe viszketéssel járhat. A kezelés főként a hűvösebb környezet biztosítása, szellős pamutruházat és szükség esetén enyhe antihisztamin alkalmazása.
Csalánkiütés (urticaria)
Hirtelen megjelenő, piros, viszkető, kiemelkedő foltok vagy nagyobb, összefolyó duzzanatok a bőrön. Gyorsan terjedhetnek a testen. Kezelése helyi vagy szájon át adott antihisztaminnal történik, súlyosabb esetben szteroidos készítmény is szükséges lehet.
Ha a kiütések gyorsan romlanak, torokkaparás, rekedtség, hasi görcs, hasmenés vagy ájulás jelentkezik, az anafilaxiás reakció jele lehet. Ez életveszélyes állapot, ilyenkor azonnal mentőt kell hívni.
Tinea
A tinea egy gombás fertőzés, amely állatról emberre és emberről emberre is terjedhet. A bőrelváltozások kifejezetten viszketnek, és kezelés nélkül fokozatosan növekednek.
Leggyakrabban hámló szélű, pirosas, kör alakú foltok jelennek meg a gyermek végtagjain – például a lábon, lábfejen, karon –, de előfordulhatnak a mellkason vagy az arcon is. Több elváltozás is kialakulhat egyszerre a testen.
A fertőzés gombaellenes készítményekkel kezelhető, ezért gyanú esetén mielőbb érdemes orvoshoz fordulni a megfelelő terápia érdekében.
Mit tehetünk hogy megőrizzük újszülött babánk egészségét?
Bőrápolás
A baba bőre nagyon érzékeny, könnyen kiszárad és sérül, ezért már az első napoktól fontos a megfelelő ápolás. Érdemes jó minőségű, hipoallergén fürdetőt és testápolót használni, amelyek segítenek megőrizni a bőr nedvességtartalmát és csökkentik az irritáció esélyét.
A rendszeres, rövid – napi néhány perces – fürdetés segít kialakítani a megszokott esti rutint, miközben eltávolítja a nap során felgyülemlett szennyeződéseket. A fürdetés meleg helyiségben történjen, az első napokban ügyelve arra, hogy a köldökcsonk száraz maradjon.
Fürdés után a baba bőrét puha törölközővel óvatosan itassuk szárazra (ne dörzsöljük), majd hidratálóval ápoljuk. A finom krémezés, masszírozás nemcsak a bőrnek tesz jót, hanem segíti a baba megnyugvását és a jobb alvást is.
Újszülött ápolása
Köldökápolás: Tartsuk tisztán és szárazon, csak tiszta kézzel nyúljunk hozzá. Pelenkát visszahajtva biztosítsuk a szellőzést. Szennyeződés esetén tiszta vízzel mossuk, váladékozásnál Octenisept használható. NE alkalmazzunk alkoholt, jódot vagy hintőport. Orvoshoz forduljunk láz, bűzös váladék, erős bőrpír vagy 3 hét alatt el nem hullott köldök esetén.
Fiúk fitymája: Nem szabad erővel hátrahúzni, csak amennyit enged. Orvoshoz forduljunk, ha vizelet sugara nem egyenes, fityma felpuklisodik, vagy a terület piros, gyulladt.
Öltöztetés: Egy réteggel több ruhát adjunk, mint a felnőttnek komfortos, jól szellőző pamutból. Nyak és hát tapintása segít megállapítani a hőérzetet.
Levegőztetés, látogatás: Meleg hónapokban 7–10 napos korban, télen 2 hetes kortól. Kezdetben csak röviden, huzat ellen védve. Sapka minden évszakban ajánlott. Az első kötelező oltásokig ne fogadjuk nagyobb látogatást; mindig kötelező a kézmosás.
Altatás: Saját kiságyban, kemény matracon, háton fekve javasolt. Hason alvás csak fokozott figyelemmel és légzésfigyelő mellett. Fürdetés és altatás időpontját érdemes követni, de nem kell görcsösen ragaszkodni hozzá.
Táplálás
Az anyatejes táplálás a legelőnyösebb az újszülöttnek és az édesanyának is. Az igény szerinti szoptatás (ISZ) a legfontosabb: a baba jelzi, mikor éhes, nem szükséges görcsösen ragaszkodni a 2–3 órás etetésekhez, még éjszaka sem, kivéve koraszülött, beteg vagy sárgaságos csecsemő esetén.
Az első hétre a napi folyadékigény kb. 150 ml/kg: például egy 3,8 kg-os baba kb. 570 ml-t igényel, ami 8 etetésre elosztva ~70 ml/alkalom. A mennyiség rugalmas, előfordul, hogy egy etetésnél 100 ml-t, máskor 50 ml-t vesz magához.
Ha szoptatás nehézkes, érdemes szoptatási tanácsadóhoz vagy védőnőhöz fordulni, ellenőrizni a nyelv állapotát. Súlycsökkenés, kevés vizeletes pelenka, vagy sírás esetén tápszeres kiegészítés javasolt.
Vitaminok
D-vitamin: Elengedhetetlen a csontfejlődéshez és az immunerősítéshez. Újszülötteknek napi 1 csepp (4–500 NE) javasolt, kezdve 2 hetes kortól. Kisgyermekkorban a napi adag 500–1000 NE lehet. Adható közvetlenül a szájba vagy anyatejbe cseppentve.
K-vitamin: A véralvadás biztosításához szükséges. Az első adagot a születés napján kapja a baba, majd 1 hét múlva ismétlés, ezt követően havonta 1 ampulla (2 mg) a szoptatás idejére. Tápszeres babáknál további pótlás nem szükséges. Anyatejes babáknál 4–6 hónapos korig szükséges, amíg a bélflóra K-vitamint termel.