A Guillain-Barré-szindróma egy ritka autoimmun betegség, amely a perifériás idegeket támadja meg. Leggyakrabban a végtagokat, a kezeket és lábakat érinti, de előfordulhat az agyidegeket károsító formája is. A betegség tünetei közé tartozik a zsibbadás, gyengeség, fájdalom, sőt, súlyos esetekben akár bénulás is jelentkezhet. Az idegrendszer neuronjai károsodnak, különösen a myelinhüvelyek sérülése révén, amely az ingerületvezetést biztosítja. Ennek következtében az érző és mozgató funkciók is sérülnek. A Guillain-Barré-szindróma első tünetei közé tartozik a lábujjaktól induló, egyre feljebb terjedő mozgásgyengeség és zsibbadás, ami akár súlyosabb bénulásig is fajulhat. Az érzészavar és izomgyengeség a kézfejből is indulhat, illetve egyszerre is jelentkezhet mindkét végtagon. Az érzet fokozatosan terjed felfelé a végtagokon a törzs irányába, és később a törzs, bordaközi, nyak- és arcizmok gyengesége is jelentkezhet. Súlyos esetekben a légzőizmok bénulása miatt gépi lélegeztetés válhat szükségessé. A tünetek súlyosbodása általában két hétig tart, ezt követően stagnálnak, majd lassú javulás indulhat el, ami spontán is bekövetkezhet. A betegség lezajlása általában 1-2 hónap. A Guillain-Barré-szindróma kialakulásának pontos oka nem ismert, de különféle fertőzésekkel hozható összefüggésbe. A betegség esetén az immunrendszer tévesen támadja meg az idegsejteket borító myelinhüvelyeket, ami az érző és mozgató funkciók károsodásához vezet. Feltételezések szerint az egyes kórokozók felszínén lévő antigén nagyon hasonló az idegsejtek felszínén lévő antigénhez, ami megtévesztheti az immunrendszert.