Kiégés szindróma

A kiégés szindróma burnout olyan krónikus érzelmi, fizikai és mentális kimerülés, amelyet intenzív stressz és túlzott empátia okoz, főként olyan szakmákban, ahol segítő szerepet tölt be valaki, például orvosoknál, ápolóknál vagy pedagógusoknál. Az érintettek gyakran tapasztalnak egyfajta reménytelenséget és inkompetenciát, valamint céljaik és ideáljaik elvesztését. A kiégés jelei közé tartozik a fokozatosan csökkenő lelkesedés, az érzelmi kimerültség, és a munkához való hozzáállás negatív megváltozása. A munkavégzés során először túlzott idealizmus jellemzi az embert, majd a munkahelyi elismerés csökkenése után stagnálás, frusztráció és apátia léphet fel. Az apátia szakaszában az érintett elkerüli a munkához kapcsolódó feladatokat és társas kapcsolatokat, ami a munkavégzés hatékonyságának jelentős csökkenéséhez vezet. Azok, akik kiégésben szenvednek, gyakran úgy érzik, hogy a helyzetük nem javulhat, és elkerülik a segítséget is, amit egyre kevesebb emberi kapcsolat és csökkenő munkateljesítmény kísérhet.