Kondroszarkóma

A kondroszarkóma egy ritka, rosszindulatú csontdaganat, amely a csontok mesenchymalis őssejtjeiből származik, amelyek kórosan burjánzva porcsejtekké alakulnak. Ez a daganat a második leggyakoribb csontszarkóma az oszteoszarkóma után, de éves előfordulási gyakorisága egymillió emberből csupán 0,5-1 új esetet jelent. Magyarországon évente körülbelül 5-10 új esetet diagnosztizálnak. A kondroszarkóma leggyakrabban a hosszú csöves csontok epifizisében és metafizisében, a lapos csontokban és a medencecsontokban alakul ki, míg a kéz rövid csöves csontjaiban ritkán fordul elő. A daganat kialakulásának pontos oka nem ismert, és bár több daganatkeletkezési elmélet létezik, a pontos kiváltó tényezők nem tisztázottak. A kondroszarkóma tünetei fokozatosan jelentkeznek. Kezdetben a fájdalom mérsékelt és időszakos lehet, de később állandósul és nyugalomban is fennmaradhat. Az érintett csont általában megnagyobbodik és kiszélesedik. A fájdalom jellemzően mélyen kisugárzó, és a csontszövet fokozatosan deformálódik.