Légszomj

A nehézlégzés számos betegség tünete lehet, ezért fontos megérteni, hogy mi okozza a panaszokat. Hirtelen, súlyos nehézlégzés esetén allergiás reakció, gégevizenyő, félrenyelés, vagy mérgező gőzök belégzése állhat a háttérben, ami sürgős orvosi beavatkozást igényel. A cukorbetegségnél magas vércukorszint és kóma közeli állapot is okozhat légszomjat. Fizikai megterhelés vagy magas láz során a fokozott oxigénigény szintén nehézlégzést okozhat. A légzőszervi betegségek, mint a tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás, tüdőembólia és tüdőfibrózis, légszomjat okozhatnak, különösen nyugalmi állapotban. A szívelégtelenség következtében a tüdő pangásossá válik, ami légszomjat eredményez, gyakran fekvő helyzetben is. Dohányosoknál a légszomj gyakori, különösen nyugalomban is. Szívelégtelenség esetén a légszomj fokozódik, és a szív nem tud megbirkózni a visszaáramló vér mennyiségével, ami tüdőpangást okoz. Egyéb okok között szerepelhet vérszegénység, pajzsmirigy-problémák, veseelégtelenség, valamint pszichés tényezők, mint a stressz és pánik. Súlyos formájában autoimmun eredetű izomgyengeség is okozhat légzési nehézségeket.