A vitiligo olyan bőrbetegség, amely a bőr pigmenttartalmának csökkenésével jár, ami fehér foltok megjelenését okozza. A melanin nevű pigmentet termelő sejtek, a melanociták elpusztulnak vagy nem működnek megfelelően, így a bőr elveszíti színét az érintett területeken. A fehér foltok bárhol megjelenhetnek a testen, de leggyakrabban a napfénynek kitett területeken, mint például a kezek, lábfejek, karok, nyak, arc és ajkak találhatóak. A vitiligo kezdetben kisebb, halványabb foltok formájában jelentkezik, amelyek idővel élesebbé válnak és növekedhetnek. A foltok gyakran szimmetrikusan jelennek meg, és idővel a bőrfelület egyre nagyobb területeit érinthetik. Kísérő tünetként előfordulhat korai őszülés, a szempillák, szemöldök, szakáll és bajusz kifakulása, valamint a száj nyálkahártyájának elhalványodása. A vitiligo a legtöbb esetben a bőr pigmentációját érinti, de a haj és a szem színét is befolyásolhatja. A betegség bármely életkorban kialakulhat, de leggyakrabban 10 és 30 éves kor között jelentkezik. A pontos oka nem ismert, de a vitiligo előfordulása autoimmun rendellenességekkel és genetikai tényezőkkel is összefüggésbe hozható. Stressz és napégés is szerepet játszhat a betegség megjelenésében. A fehér foltok jelentős pszichés terhet okozhatnak, mivel a pigmenthiányos területek ki vannak téve a káros napsugárzás hatásainak.