Medical Center Hatvan

Először jártam az MC60 fogászati rendelöjèben. Tapasztalataim pozitívak. A recepciós hölgyek kèszsègesek az ügyintèzès gördülèkeny volt. Dr. Vígh Annamária ès asszisztense kedves, empatikus, a páciensre maximálisan odafigyelö, ami megnyugtató hatású volt számomra, mivel hosszabb távú kezelès előtt állok. Ez az első benyomás segít abban, hogy kevèsbè szorongva èrkezzem a következő kezelèsi időpontra. G. Mariann😃

Figyelem emberek! Mi folyik itt? 😀
Nagy lehúzás az egész!
Páromnak ídőpontja volt fogászaton amikor is megnézték, panoráma röntgent csináltak és aztán közölték, hogy nem csinálják meg a fogát, mert valami seb van a szájába! Akkor ezt miért nem közölték vele a röntgen elött?
20 ezerért panoráma röntgen csináltattak és elküldték!
Ezt a szarházi lehúzós bandát!
Kár, hogy nem voltam ott!!!
Nem ajánlom senkinek!

Ha valaki arra vágyik, hogy flegmán, lekezelően bánjanak vele, közben egy félhavi fizetésbe kerülő gyógyszert erőltessenek rá, amit még csak meg sem tud fizetni, és mellé még a „szakember” a saját életét is rávetítse – akkor ez a hely tökéletes választás. Aki viszont valódi szakmai segítséget, tiszteletet és emberséget várna a pénzéért, annak erősen ajánlom, hogy messziről kerülje el.
Biztosan van akinek bejön ez a stílus, de aki segítségért megy egy orvoshoz, szerintem nem azt várja hogy porig alázzák❗️❗️❗️❗️❗️

Történetem: Begyulladt a lábujjam, mert rosszul lett vágva a köröm. Telefonon előzetesen érdeklődtem, hogy ha bejelentkezek vizsgálatra, akkor meg is csinálják e a műtétet, mert hát itt azért nem egy szívműtétről lenne szó, de ettől már kapásból elzárkóztak, mondván, hogy ezt előtte meg kell vizsgálni. Hát a vizsgálat az kb annyi volt, hogy kaptam egy szép magyarázatot arra, hogy hogyan kell helyesen körmöt vágni és hogy viselkedik a köröm...éééés ennyi. Gyakorlatilag meg sem nézte a lábam az orvos, nem kaptam rá se gyógyszert, se kezelést, semmit. Ellenben ezért az 5 percért kifizethettem 34 ezret...köszi. Ezután műtéti előjegyzést javasoltak, a recepciónál azt mondták, hogy következő hétre van szabad hely, majd egy kolléga keresni fog, hogy majd pontosítunk az időponton (???), mert ott a helyszínen nem tudtam időpontot foglalni (what?). A kolléga persze nem keresett, majd az én megkeresésemre már azt mondták, hogy legközelebb már csak másfél hónap múlva lesz időpont. Szóval itt vagyok begyulladt lábkörömmel, nagyon sok hasznos információval a körömvágásról és 34 ezerrel lehúzva, aztán valami normális ellátást keresek máshol, ahol a pénzemért kezelést is kapok...

Így bocsi, de nem ajánlom senkinek.

Dr. Lakatos Kornél miatt választottam ezt a helyet, mert egy nehéz időszakban az állami szférában ő volt az egyetlen orvos, aki képes volt értelmes emberként beszelni velem.
Az ő munkájával ma is elégedett voltam.

Sajnálatosnak tartom azonban, hogy érkezésemkor, a dolgozók magáncsomagjait kiszállító GLS futár fogadása miatt, nem sikerült rögzíteni a rendszerben, mint várakozó pácienst. Mivel a világ másik végéről utazom Hatvanba a vizsgálatra, sajnos érkezésemet nem tudom pontosan kiszámolni, így ma is fel órával az időpontom előtt érkeztem. Majd összességèben két órát vártam a vizsgálatra.
Miután már az időpontomtòl számítva is több, mint egy óra telt el, érdeklődtem a pultnál, hogy van-e valami probléma. A hölgy kedvesen elmagyarázta, hogy nem szerepeltem a rendszerben, pedig érkezèskor a szükséges nyomtatványokat kitöltöttem és leadtam. A hölgy illedelmesen elnézést kért, majd elmondta, hogy korábban kellett volna szólnom, legközelebb ne várjak ennyit, amit akkor tudomásul is vettem. A vizsgálat után egy jelentős összeget fizettem ki, 53.000 forintot.

Miután hazaértem, átgondoltam a történteket és arra jutottam, hogy a hibáèrt annak kell felelősséget vállalni, aki nem figyel a munkájára és nem annak, aki amúgy is stresszhelyzetben érkezik egy vizsgálatra és jogosan vár el egy szolgáltatást, aminek az árát meg is kérik.
Véleményem szerint a minimum lett volna, hogy legalább kerekìtjük az összeget és azt a jelképes 3000 forintot elengedik. Az egésznek nem lenne anyagi jelentősége ilyen összegek mellett, de mégis elismerné vele az intézmény az elkövetett hibát.
Szomorúnak találom, hogy az állami egészségügyben a betegnek rettegnie kell, hiszen kiszolgáltatott helyzetével az egészségügyi dolgozók rendszeresen visszaélnek.
Azt viszont nem tudom elfogadni, hogy egy magánintézményben is arra a betegre hárítják a felelősséget, aki türelmesen igyekszik kivárni a sorát, bízva a dolgozók hozzáèrtèsèben és elkötelezettsègèben.