A nők háromszor nagyobb valószínűséggel kapnak súlyos, elhúzódó COVID-ot, mint a férfiak: Íme, miért

A hosszú COVID, vagyis a post COVID-19 szindróma akkor kerül diagnosztizálásra, ha a neurológiai, légzőszervi vagy emésztőrendszeri tünetek három hónappal vagy még később is fennállnak az akut SARS-CoV-2 fertőzés után.

A betegség kialakulásának valószínűsége háromszor magasabb a nőknél, mint a férfiaknál, de eddig nem volt világos, milyen biológiai mechanizmusok állnak a különbség mögött.

A mostani kutatás lehetséges kezelési célpontokat is azonosított, amelyek segítséget nyújthatnak annak a 3,5 millió kanadainak, akik a Statisztikai Hivatal szerint 2023 júniusáig hosszú COVID-ot tapasztaltak.

Egyedülálló immunológiai különbségek

„A legsúlyosabb tünetekkel küzdő betegek egy alcsoportjára koncentrálunk, akiknek panaszai nagyon hasonlítanak a krónikus fáradtság szindrómához” – magyarázza a kutatás vezetője, Shokrollah Elahi, az immunológia professzora a Mike Petryk Fogorvostudományi Iskolában.
„Ezek a betegek a COVID előtt nem tapasztaltak ilyen tüneteket, és legtöbbjüknek csak enyhe COVID-lefolyása volt, nem kerültek kórházba.”

Elahi kutatócsoportja 78 hosszú COVID-os beteg vér- és genetikai vizsgálatát végezte el egy évvel a fertőzés után, és összehasonlította az eredményeket 62 olyan személlyel, akik ugyan megfertőződtek, de nem alakult ki náluk hosszú COVID.

Az immunsejtek, vérbiomarkerek és RNS-szekvenálás elemzése során a kutatók egyértelműen eltérő immunológiai mintázatot találtak a női és a férfi betegek között.

„Szivárgó bél” és krónikus gyulladás

A női betegek esetében a kutatók a bélfal áteresztőképességének („gut leakiness”) jeleit mutatták ki: magasabb vérszinteket az intestinális zsírsavkötő fehérjéből (I-FABP), a lipopoliszacharidból (LPS) és az oldható CD14 fehérjéből – mindezek a bélgyulladásra utalnak, ami szisztémás gyulladást válthat ki, amikor ezek az anyagok a véráramba jutnak.

„Ez arra utal, hogy már a betegség legkorábbi szakaszában, amikor a beteg megfertőződik SARS-CoV-2-vel, a nők bélrendszere fogékonyabb lehet a vírusfertőzésre” – mondja Elahi.

A kutatók alacsonyabb vörösvérsejt-termelést, vagyis vérszegénységet (anémiát) is észleltek a női pácienseknél, ami arra utal, hogy a nőknél megemelkedett gyulladásos faktorok hátrányosan befolyásolhatják a vérképzést.

Hormonális egyensúlyzavarok és gyulladás

A vizsgálat során nemi hormonok zavart egyensúlyát is kimutatták:

• a nők esetében alacsonyabb tesztoszteron,

• a férfiaknál csökkent ösztrogén,

• és mindkét nemnél alacsonyabb kortizolszint volt megfigyelhető.

Az eredmények szerint a nők alacsonyabb tesztoszteronszintje magasabb gyulladásszintekkel járt együtt. Mivel a tesztoszteron gyulladáscsökkentő hatású, ennek hiánya fokozhatja a tartós gyulladásos folyamatokat, és hozzájárulhat olyan tünetekhez, mint a „brain fog” (agyi köd), depresszió, fájdalom és fáradtság.

A kutatók szerint tehát a hormonális egyensúlyzavar kulcsszerepet játszhat a hosszú COVID kialakulásában, különösen a nőknél.

Új terápiás irányok

Az eredmények részben hasonlítanak a krónikus fáradtság szindróma (ME/CFS) esetében tapasztaltakhoz, amely szintén főként nőket érint. Bár az anémia nem jellemző a ME/CFS-re, a krónikus gyulladás mindkét állapot közös vonása.

Egy másik, több mint 500 beteget vizsgáló nemzetközi tanulmány (Journal of Clinical Investigation) szintén az anémiát azonosította a hosszú COVID egyik fontos biológiai alapjaként.

Elahi kutatócsoportja a továbbiakban állatkísérletekben tervezi ellenőrizni eredményeit, és klinikai vizsgálatokhoz keres finanszírozást.
A cél egy személyre szabott kezelési megközelítés, amely a páciensek egyéni teszteredményei alapján ötvözné az anémiakezelést, gyulladáscsökkentő gyógyszereket és akár hormonpótló terápiát is.

Elahi azt is vizsgálni szeretné, milyen hasonlóságok mutatkoznak a hosszú COVID és a HIV-fertőzéshez társuló neurológiai tünetek között.