A spenót egészségügyi előnyei

A spenót jelentős antioxidánsforrás is, különösen karotinoidok és polifenolok formájában. Ennek köszönhetően többféle egészségvédő hatással rendelkezik: segíthet a koleszterinszint csökkentésében, támogatja a szív- és érrendszer működését, gyulladáscsökkentő, vércukorszint-szabályozó, testsúlycsökkentő és daganatellenes tulajdonságokkal is bír. Emellett idegvédő hatása is ismert, és szerepet játszhat az időskori látásromlás megelőzésében.

Vitamin- és ásványianyag-tartalom

A spenót kiemelkedően gazdag A-vitaminban és béta-karotinban, de jelentős mennyiségben tartalmaz K-vitamint, C-vitamint, B2-vitamint és folsavat is. Ezen kívül E-vitamin is található benne, amely tokoferolok és tokotrienolok formájában van jelen. A kevésbé ismert, de rendkívül fontos xantofillok – például a lutein és a zeaxantin – szintén megtalálhatók benne, amelyek a szem egészségében játszanak kulcsszerepet.

Ásványi anyagok közül a spenót jelentős mennyiségben tartalmaz magnéziumot, kalciumot, káliumot, mangánt, vasat és foszfort. Emellett jó rostforrás, és kisebb mennyiségben omega–3 zsírsavakat is biztosít.

Külön figyelmet érdemel két ritkább összetevője, az SQDG és az MGDG nevű glicoglicerolipidek, amelyek laboratóriumi vizsgálatok szerint gátolhatják bizonyos daganatos sejtek növekedését. A spenót az egyik legmagasabb glicoglicerolipid-tartalmú zöldség.

Makrotápanyagok és összetétel

A spenót víztartalma rendkívül magas (91–92%), ami alacsony energiatartalommal párosul. Zsírtartalma csekély, ugyanakkor zsírsav-összetétele kedvező: jelentős részben többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaz. Fehérjetartalma mérsékelt, de esszenciális aminosavakban gazdag (kivéve néhány kéntartalmú aminosavat). Szénhidráttartalma alacsony, viszont rosttartalma magas, ami hozzájárul az emésztés támogatásához és a vércukorszint stabilizálásához.

Szív- és érrendszeri védelem

A spenótban található szaponinok csökkenthetik a koleszterinszintet azáltal, hogy gátolják annak felszívódását a bélrendszerben. Emellett mérséklik a lipidperoxidációt, amely az érfalak károsodásának egyik fő oka.

A spenót nitrátokat is tartalmaz, amelyek a szervezetben nitrogén-oxiddá alakulnak. Ez értágító hatású, javítja a vérkeringést, csökkenti a vérnyomást, és támogathatja a fizikai teljesítőképességet is. A C-vitamin és a karotinoidok további antioxidáns védelmet biztosítanak, csökkentve az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát.

Testsúlycsökkentő és anyagcsere-támogató hatás

A spenót fogyasztása összefüggésbe hozható az elhízás alacsonyabb előfordulásával. A benne található tilakoidok növelhetik a leptin hormon szintjét, amely az étvágy szabályozásában játszik szerepet. Ez fokozza a teltségérzetet és csökkentheti a túlevés kockázatát.

Alacsony glikémiás indexe és magas rosttartalma miatt a spenót segíti a vércukorszint stabilizálását, így cukorbetegek számára is kedvező választás lehet. Magnéziumtartalma hozzájárulhat az inzulinérzékenység javításához.

Gyulladáscsökkentő hatás

A spenót csökkentheti a gyulladásos folyamatokat azáltal, hogy mérsékli a ciklooxigenáz enzim működését és növeli a szervezet saját antioxidánsainak (például glutation-peroxidáz, szuperoxid-diszmutáz) aktivitását. Emellett bizonyos növényi szterolok révén mérsékelheti a gyulladáskeltő citokinek termelődését.

Daganatellenes tulajdonságok

Magas antioxidáns- és foláttartalma révén a spenót hozzájárulhat a DNS-károsodás csökkentéséhez, amely a daganatok kialakulásának egyik alapvető tényezője. A lutein és más fitokemikáliák a vastagbél-, emlő-, tüdő- és petefészekrák kockázatának csökkentésével is összefüggésbe hozhatók.

Idegrendszeri védelem

A spenótban található K-vitamin, folsav, lutein és béta-karotin segíthet csökkenteni az oxidatív stresszt, amely az öregedéssel és a neurodegeneratív betegségekkel áll kapcsolatban. Magnéziumtartalma szintén fontos az idegsejtek védelmében, és szerepet játszhat a kognitív funkciók megőrzésében.