Hideg vizes merülés: jót tesz a szívnek vagy inkább árt?

A hideg vizes merülés, vagyis amikor valaki nyakig elmerül a jeges vízben, ma már divatos „wellness” trend: hideg vizes medencék, wellness központok és edzőtermek is kínálnak ilyen élményt.
A hívők szerint segíti a stresszoldást, az alvást és az immunrendszert, vagyis közvetve a szív egészségét.

De a szakértők óvatosak. A bizonyítékok gyengék, és a hideg sokk komoly kockázatot jelenthet szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek, különösen azoknak, akiknek ritmuszavara van – figyelmeztet Dr. Prashant Rao, a Harvardhoz tartozó Beth Israel Deaconess Orvosi Központ sportkardiológusa.

„Nagyon óvatos vagyok a hidegterápiával kapcsolatban” – mondja Dr. Rao. – „Azok az előnyök, amelyeket tőle remélünk, sokkal biztonságosabban elérhetők például rendszeres testmozgással.”

A sportolók olykor a regeneráció érdekében alkalmazzák, de Rao szerint nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a hidegfürdő javítaná a teljesítményt.
Sőt, néhány kutatás szerint gátolhatja az izomerőt és az izomnövekedést is.

Milyen hideg az a „hideg víz”?

Miközben a 21 °C-os levegő kellemesnek tűnhet, a víz ugyanilyen hőmérsékleten már csípősen hideg.
Az uszodákban a víz általában 25–28 °C, míg a legtöbb tóban és tengerben nyáron is 15–20 °C lehet.

Az Egyesült Államokban népszerű „jeges újévi merülések” alkalmával viszont a víz hőmérséklete gyakran 5 °C körül van.
A bostoni hagyományos merülésnél például a víz 42 °F (5,5 °C) körül szokott lenni.

Lehetséges előnyök

Egy, a PLOS One folyóiratban 2025 januárjában megjelent elemzés szerint a hideg vizes merülés átmenetileg csökkentheti a stresszt, javíthatja az alvás minőségét és kismértékben növelheti az életminőséget.
Ugyanakkor nincs erős bizonyíték arra, hogy javítaná a hangulatot vagy az immunrendszert.

Egy másik, 2024-es tanulmány (Journal of Thermal Biology) egészséges emberek szív-érrendszeri reakcióit vizsgálta.
Az eredmények szerint a hidegvíz-terápia aktiválhatja a paraszimpatikus idegrendszert, ami a „pihenj és regenerálódj” válaszért felelős, és javíthatja a szívritmus-változékonyságot (HRV).

Ez elméletileg kedvező, de a HRV mérése nehéz, és a változások nem bizonyítottan javítják a szív egészségét – mondja Dr. Rao.

Ráadásul nincs egységes ajánlás arra, hogy milyen hőmérséklet, időtartam vagy gyakoriság lenne biztonságos vagy hasznos.

„Egyelőre nem érdemes a hidegfürdőtől várni a szív egészségének javulását” – teszi hozzá Rao.

A hidegvíz veszélyei

A hideg víz első érintése sokkhatást vált ki: aktiválja a „üss vagy fuss” reakciót, azaz a szimpatikus idegrendszert.
Ekkor adrenalin és noradrenalin árasztja el a vért, megemelve a pulzust és a vérnyomást.
A bőr erei összehúzódnak, hogy megőrizzék a hőt, miközben a vér a test középpontjába áramlik – ez plusz terhet ró a szívre.

A hirtelen adrenalinszint-növekedés felboríthatja a szívritmust, ami egészséges embereknél ritkán gond, de ritmuszavarban (például pitvarfibrillációban) szenvedőknél veszélyes lehet.

Ugyanez igaz azokra, akiknek keringési problémáik vannak, például perifériás artériás betegség vagy Raynaud-szindróma esetén, ahol a hideg hatására az ujjakban és lábujjakban az erek összehúzódnak.

Összegzés: kinek ajánlott, kinek nem

A hideg vizes merülés egészséges emberek számára rövid ideig, fokozatosan szoktatva akár biztonságos is lehet, de nem helyettesíti a testmozgást, a kiegyensúlyozott étrendet vagy az orvosi kezelést.

Akinek viszont szívbetegsége, magas vérnyomása vagy ritmuszavara van, annak a hidegfürdő több kockázatot jelent, mint hasznot.