Szívritmuszavar: tünetek, okok és kezelési lehetőségek

Mi az a szívritmuszavar?

Szívritmuszavar akkor alakul ki, ha a szív túl gyorsan, túl lassan vagy szabálytalanul ver.

• Normális szívverés (szinuszritmus): 60–100/perc nyugalomban

• Túl gyors szívverés (tachycardia): >100/perc

• Túl lassú szívverés (bradycardia): <60/perc

• Szabálytalan szívverés (pl. pitvarfibrilláció): rendszertelen, gyakran gyors szívverés

A szívritmuszavar típusai

1. Ártalmatlan ritmuszavarok

   • Például időnkénti extra ütések (extraszisztolék), amelyeket sokan „kihagyó szívverésként” éreznek.

2. Tachycardiák (gyors szívverés)

   • Pitvarfibrilláció: szabálytalan, gyakran gyors szívverés, ami vérrögképződéshez vezethet.

   • Pitvari lebegés, kamrai tachycardia: komolyabb, akár életveszélyes állapot.

3. Bradycardiák (lassú szívverés)

   • Szinuszcsomó-gyengeség: a szív természetes „pacemakere” nem működik megfelelően.

   • AV-blokk: az ingerületvezetés lassulása vagy megszakadása a pitvar és a kamra között.

Tünetek

A szívritmuszavar tünetei nagyon változatosak lehetnek:

• Szívdobogásérzés (palpitáció)

• „Kihagyó” szívverések érzése

• Gyors vagy szabálytalan pulzus

• Mellkasi fájdalom, szorító érzés

• Légszomj, fulladásérzés

• Szédülés, ájulás

• Fáradtság, teljesítőképesség csökkenése

Fontos: sok aritmia tünetmentes, és csak EKG-vizsgálattal derül ki.

Kiváltó okok

A szívritmuszavar hátterében számos tényező állhat:

• Szívbetegségek: koszorúér-betegség, szívizomgyulladás, szívelégtelenség

• Magas vérnyomás

• Elektrolitzavarok (pl. kálium-, magnéziumhiány)

• Hormonális eltérések (pl. pajzsmirigy-túlműködés)

• Gyógyszerek mellékhatása

• Koffein, alkohol, drogok túlzott fogyasztása

• Stressz, alváshiány

Mikor kell orvoshoz fordulni?

• Ha a szívdobogásérzés rendszeresen visszatér

• Ha mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés kíséri

• Ha ájulás történik

• Ha valakinek ismert szívbetegsége van, és új ritmuszavar jelentkezik

Diagnózis

A szívritmuszavar felismerése az alábbi vizsgálatokkal történhet:

• EKG (elektrokardiográfia): a legfontosabb alapvizsgálat

• Holter-monitorozás: 24–48 órás EKG, amely kimutatja a ritkán előforduló zavarokat is

• Terheléses EKG: fizikai aktivitás közben vizsgálja a szívritmust

• Echokardiográfia (szívultrahang): a szív szerkezeti eltéréseit mutatja ki

• Laborvizsgálatok: elektrolitok, pajzsmirigyfunkció ellenőrzése

Kezelési lehetőségek

A terápia típustól és súlyosságtól függ:

1. Életmódváltás

   • Stresszcsökkentés, koffein- és alkoholfogyasztás mérséklése, rendszeres alvás, egészséges étrend.

2. Gyógyszeres kezelés

   • Antiarrhythmiás szerek (ritmuszavart szabályozzák)

   • Vérhígítók (pitvarfibrilláció esetén a stroke megelőzésére)

   • Vérnyomáscsökkentők, béta-blokkolók

3. Eszközös beavatkozások

   • Pacemaker: lassú szívverés esetén

   • Abláció: a ritmuszavart okozó szívizomszövet elroncsolása katéterrel

   • ICD (beültethető defibrillátor): életveszélyes ritmuszavarok megelőzésére

Megelőzés

• Egészséges életmód: dohányzás elhagyása, rendszeres mozgás, kiegyensúlyozott étrend

• Vérnyomás és vércukorszint rendszeres ellenőrzése

• Szívbarát diéta (kevés só, sok zöldség, gyümölcs, hal)

• Stresszkezelés (jóga, meditáció, relaxáció)

Összefoglalás

A szívritmuszavarok egy része teljesen ártalmatlan, más részük viszont komoly betegségekhez, akár stroke-hoz vagy szívelégtelenséghez vezethet. Ezért minden visszatérő szívdobogásérzés vagy szokatlan panasz esetén érdemes orvoshoz fordulni. A modern diagnosztikai módszerek és kezelések segítségével a legtöbb aritmia jól kezelhető, és az életminőség jelentősen javítható.