Ciszta

A ciszta egy kötőszövetes tokkal körülvett, hámmal bélelt tömlő, mely legtöbbször folyadékot, levegőt vagy egyéb anyagot tartalmaz, és bárhol a testen előfordulhat, de gyakrabban található fejbőrön, fülön, arcon, háton, petefészkekben és herezacskón. Általában maguktól, kezelés nélkül is elmúlnak, azonban nehéz eldönteni, hogy egy adott csomó ártalmatlan ciszta-e, vagy orvosi beavatkozást igényel. Fontos megjelenési formák és tünetek: Faggyúciszta szaruciszta: lassan növekvő, általában fájdalmatlan bőr alatti csomó. Ciszta a vesebetegségben: folyadékkal telt tömlő, mely a vese kérgében és velőállományában alakul ki. Fej-nyak táj cisztái: állcsontokban, lágyrészekben elhelyezkedő ciszták. Petefészekciszta: női petefészekben kialakuló folyadékkal teli zsákocska. Dermoid ciszta: fejlődési rendellenesség által létrejött, magzati szövetekből álló ciszta. Mellékhereciszta: mellékhere folyadékkal telt zsákja. Emlőciszta: az emlőben kialakuló, gyakran fájdalmas tömlő. Gerincvelői ciszta: a gerincvelő lefutása mentén megjelenő ciszta. Farokcsont- pilonidális ciszta: farpofák találkozásánál kialakuló ciszta, gyakran ülő életmódú embereknél. Bartholin-ciszta: a hüvelybemenet felé nyíló ciszta, gyakran fertőzés következtében alakul ki. Jégárpa chalazion: a szemhéj Meibom-mirigyek elzáródása következtében kialakuló ciszta. Ha bármely testrészén változást észlel - például csomót vagy duzzanatot -, fontos felkeresni a háziorvost. A ciszták kialakulásának hátterében fejlődési rendellenesség, gyulladás vagy sérülés állhat. Családi halmozódás esetén gyakoribbak lehetnek a többszörös ciszták, és genetikai tényezők is szerepet játszhatnak. A ciszták szövődményei közé tartozik a fertőzés, tályog kialakulása vagy az adott elhelyezkedésből adódó egyéb problémák.