A kiszáradásnak két jelentős típusa van: a hipertóniás és hipotóniás kiszáradás, amelyek súlyos elektrolit-zavarokat idézhetnek elő a szervezetben. A hipertóniás kiszáradás esetén a szervezet több folyadékot veszít, mint elektrolitot, főként nátriumot, ami nátriumszint-emelkedéshez vezet a vérben. Gyakran fordul elő gyermekkorban, például hasmenés vagy hányás miatt, amikor a folyadékpótlás nem megfelelő. A hipotóniás kiszáradásban a szervezet több sót veszít, mint folyadékot, ami a víz áramlását okozza a sejtekbe, és a vérben a nátriumszint csökkenéséhez hiponatraemia vezet. Ez gyakran fordul elő például hányás vagy hasmenés után, különösen alacsony ásványi anyag tartalmú folyadékpótlás esetén. Mindkét típus súlyos egészségügyi problémákat okozhat, például zavart tudatállapotot, szívritmuszavarokat és szervi károsodásokat. A kiszáradás kezelése során kiemelten fontos az elektrolit-zavarok korrigálása, amely gyakran laboratóriumi vizsgálatokkal és megfelelő folyadék- és elektrolit-pótlással történik. Súlyos esetekben az intravénás folyadékterápia alkalmazása szükséges a szervezet gyors helyreállítása érdekében.