Hererák

Bár a hererák csak a férfiak rosszindulatú daganatos betegségének 1-2 százalékát teszi ki, kiemelten fontos, mivel leggyakrabban fiatal felnőttkorban, 16 és 35 év között fordul elő. A heredaganat fiatal felnőttek körében az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganat. A hererák szövettanilag többféle típust tartalmaz, mint például Leydig-sejtes vagy Sertoli-sejtes daganatok, de az esetek 95-98 százalékát csírasejt eredetű daganatok alkotják. Ezek a csírasejt eredetű tumorok két fő csoportba sorolhatók: seminomák és non-seminomák. A kezelésük eltérő, ezért fontos a típus megkülönböztetése.A jobb oldali hererák kissé gyakoribb, mint a bal oldali, és az esetek 3-5 százalékában kétoldali is lehet, ami jelentkezhet egy időben vagy egymástól függetlenül is. A hererák kialakulásának pontos oka nem ismert, de vannak rizikófaktorok, amelyek növelhetik a betegség kifejlődésének esélyét. A legnagyobb kockázati tényező a hereretenció és a cryptorchismus, mivel a le nem szállt herében mintegy 10-40-szer gyakrabban alakul ki daganat. Ha az ilyen herét korábban lehozták, az nem jelenti teljes védettséget, de a herezacskóban elhelyezkedő herét könnyebb vizsgálni és korábban észlelni. További rizikófaktorok közé tartozik a herét ért korábbi trauma, mint a rúgás vagy ütés, valamint bizonyos fertőző betegségek, például heregyulladás gyakori előfordulása. A hererák leggyakoribb jele a fájdalmatlan csomó a herében, vagy a herék fájdalmatlan megnagyobbodása. A daganat növekedése húzó érzést, súlyosságot vagy elnehezedést okozhat, illetve vízgyülem hydrokele is kialakulhat a herezacskóban. A tumor időnként heregyulladást okozhat, ami fájdalmassá teszi a herét. Továbbá, előfordulhat, hogy a beteg csak az áttétek következtében jelentkező tüneteket észleli, mint köhögés, hátfájás vagy vérszegénység. Egyes daganatok, különösen a HCG-t termelők, emlőnagyobbodást is okozhatnak. A heretumorok kezdetben a herén belül nőnek, majd nyirokereken keresztül terjednek, nyirokcsomóáttéteket létrehozva a hasi nagy erek környezetében. Előrehaladott esetben a bal oldali kulcscsont fölött is tapintható áttétes csomó. A daganatos sejtek a véráramon keresztül távolabbi helyekre is eljuthatnak, különösen a májba, a vesékbe és a tüdőbe.