Karpális alagút szindróma

Alagút szindrómának nevezzük azokat a kórképeket, melyekben a test izmai, szalagjai, csontjai által alkotott hasadékban lévő idegek nyomás alá kerülnek, ami zsibbadást vagy fájdalomérzetet vált ki az érintett végtagon. Ez a szindróma kialakulhat a könyökben, a kar beidegzését biztosító karfonat körül, a lágyékhajlatban, a térd alatt, a lábháton, és leggyakrabban a kéztőnél. Az alagút szindróma kialakulásának oka lehet sérülés, törés, gyulladás, csontkinövés, vérömleny, tumor, vagy csont- és ízületi fejlődési rendellenesség. Az ideget körülvevő inak megduzzadását hormonális változások, autoimmun betegségek pl. cukorbetegség vagy szisztémás reumatológiai kórképek is előidézhetik. Gyakran előfordul terhes nőknél, változókorban lévő nőknél, klimaxon áteső férfiaknál és idősebb reumás betegeknél. A kéztőnél kialakuló carpalis alagút szindróma az egyik leggyakoribb alagút szindróma, melynél a csukló csontjai közötti, alagútszerű mélyedésben futó inak túlterhelés vagy más ok miatt megduzzadnak, leszorítva az alattuk lévő nervus medianus ideget. Ez zsibbadást, fájdalmat, érzészavart és tapintási érzéketlenséget okoz a hüvelyk, a mutató és a középső ujjakban, valamint az ujjak és a tenyér elerőtlenedését. A csukló duzzadt, nyomásérzékeny, a fájdalom pedig gyakran az alkarba, vállakba és nyakba sugárzik.