A nyílt mechanikus sebek a bőr és a szövetek külső, fizikai hatásokra bekövetkező sérülései, amelyek következményeként a szövetek folytonossága megszakad. Ezek a sebek többféleképpen alakulhatnak ki: szúrt, metszett, vágott, zúzott, harapott vagy lőtt sebek formájában. A szúrt sebek általában apró, de mélyebb sérüléseket okoznak, amelyek alatt nagy erek vagy idegek is sérülhetnek. A metszett sebek éles eszköztől származnak, és a sebszélek tiszta, éles vágásúak, gyakran erős vérzéssel járnak. A vágott sebek az éles eszközön kívül tompa erőhatást is tartalmaznak, ami egyenetlen, roncsolt sebszéleket eredményez. A zúzott sebek tompa erő által keletkeznek, és jellemző rájuk az egyenetlen, tépett sebszél és szabálytalan sebalap, gyakran jelentős vérzés nélkül is. A harapott sebek állat vagy ember harapásából adódnak, és jellegzetes harapási nyomokat mutatnak, emellett különösen nagy a fertőzés veszélye a nyállal átvihető kórokozók miatt. A lőtt sebek a lövedéktől származnak, megjelenésük függ a lövedék típusától, a lövés irányától és távolságától, jellemzőjük a bemeneti és esetleg kimeneti nyílás, valamint a lőcsatorna. A sebek diagnózisát a külső megjelenés és a sérülés körülményeinek figyelembevételével állítják fel, ahol a tünetek közé tartozik a seb maga, a vérzés, a duzzanat, és a körülette jelentkező fájdalom.