A közösségi média árnyoldala: romló memória és szókincs a gyerekeknél

A közösségi média már a gyerekkor része

Ma egy átlagos preteen – vagyis 9–13 éves gyerek – naponta több mint öt és fél órát tölt képernyő előtt nem tanulási célból. Ennek egy jelentős része közösségi médiahasználat: tartalmak készítése, kommentelés, ismerősök bejegyzéseinek böngészése.

A közösségi média azonban nem passzív tevékenység, mint például a tévénézés. A folyamatos görgetés, értesítések figyelése és az online interakciók állandó éberséget igényelnek, és folyamatosan aktiválják az agy információfeldolgozásért és döntéshozatalért felelős területeit.

Ez a folyamatos kognitív terhelés hosszú távon akár mentális fáradtsághoz és a figyelem romlásához is vezethet.

Több mint hatezer gyerek adatait vizsgálták

A kutatást a JAMA folyóiratban közölték, és 6 554 fiatal adatait elemezték, akik az amerikai Adolescent Brain Cognitive Development (ABCD) programban vesznek részt. Ez a világ egyik legnagyobb, több évre kiterjedő vizsgálata, amely a gyerekek agyfejlődését, tanulási képességeit és viselkedését követi nyomon 21 kutatóhely bevonásával.

A vizsgálat három adatfelvételi pontot tartalmazott: az induláskor (2016–2018), egy évvel később és két évvel később. A kutatók három fő csoportot azonosítottak a közösségimédia-használat alapján:

• 57,6% szinte egyáltalán nem vagy csak nagyon ritkán használta,

• 36,6% fokozatosan, lassan növelte a használatát,

• 5,8% pedig már fiatalon sok időt töltött a platformokon, és ez az arány tovább emelkedett.

Gyengébb olvasás, memória és szókincs

A gyerekek kognitív képességeit az NIH Toolbox Cognition Battery nevű tesztcsomaggal mérték, amely többek között az olvasásértést, a memória pontosságát, a feldolgozási sebességet és a szókincset vizsgálja.

Az eredmények szerint a legtöbb időt online töltő gyerekek következetesen rosszabbul teljesítettek ezekben a feladatokban, különösen a nyelvi és emlékezeti teszteken. Ezzel szemben a legkevesebbet internetezők érték el a legjobb eredményeket.

A teljesítmény tehát egyértelműen fordított arányban állt a közösségi médiahasználat mértékével.

Nem okoz, de összefügg

Fontos hangsúlyozni, hogy a kutatás megfigyeléses jellegű volt – vagyis kapcsolatot mutatott ki, de nem bizonyította az ok-okozati viszonyt. Elképzelhető, hogy a gyengébb kognitív teljesítményű gyerekek eleve hajlamosabbak a túlzott internethasználatra, de az is, hogy a folyamatos online jelenlét fejti ki negatív hatását a fejlődő agyra.

A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség, hogy kiderüljön, pontosan milyen mechanizmusok állnak a háttérben, és mely platformok a leginkább felelősek a kognitív hanyatlásért.

Miért fontos mindez a szülőknek?

A tanulmány eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy a gyerekek online idejének tudatos szabályozása kulcsfontosságú. A szakértők szerint már az is segíthet, ha a szülők:

• megbeszélik a gyerekekkel a közösségi média előnyeit és veszélyeit,

• közösen állapítanak meg határokat az online időre,

• és előnyben részesítik az offline tevékenységeket, mint a sport, olvasás vagy közös játék.

A tanulmány újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy a gyerekek fejlődő agya különösen érzékeny a digitális terhelésre — ezért nemcsak a tartalom, hanem az időmennyiség is számít.