A szétszórt elme ereje: miért lehetnek kreatívabbak az ADHD-s emberek

A tanulmányt a European College of Neuropsychopharmacology (ECNP) éves kongresszusán, Amszterdamban mutatták be, és ez az első olyan kutatás, amely közvetlenül vizsgálja az ADHD, a kreativitás és a „mind-wandering” (gondolati elkalandozás) közötti kapcsolatot.

A gondolatvándorlás mint kreatív motor

A kutatás vezetője, Han Fang, a holland Radboud Egyetem neuropszichológusa szerint az ADHD-s emberek hajlamosabbak arra, hogy gondolataik „elszabaduljanak”, és ne a feladatra koncentráljanak.
Ez a jelenség – a mind-wandering – azt jelenti, hogy a figyelem elkalandozik a jelenlegi tevékenységtől a belső gondolatok, emlékek vagy ötletek felé.

„Korábbi tanulmányok már sejtették, hogy az ADHD-s emberek kreativitása összefügghet azzal, hogy gyakrabban kalandozik el az elmélájuk. De most először sikerült ezt empirikusan, két különböző országban végzett vizsgálattal is alátámasztani” – mondta Fang.

A két különálló vizsgálatban összesen 750 résztvevő vett részt: ADHD-val élő emberek és egészséges kontrollcsoportok Hollandiából és az Egyesült Királyságból.

Nem minden gondolatvándorlás egyforma

A kutatók két típust különböztettek meg:

1. Spontán gondolatvándorlás – amikor az elme akaratlanul csapong egyik témáról a másikra, elveszítve a fókuszt.

2. Szándékos gondolatvándorlás – amikor az ember tudatosan engedi el a koncentrációt, hogy gondolatai szabadon vándoroljanak, és új irányokat fedezzenek fel.

A vizsgálatok szerint mindkét típus gyakoribb volt az ADHD-s résztvevőknél, de a szándékos gondolatvándorlás az, ami leginkább összefügg a kreativitással.

A figyelemhiány árnyoldala – és rejtett előnye

A résztvevőknek standard kreativitásteszteket kellett kitölteniük – például minél több, szokatlan felhasználási módot kitalálni egy hétköznapi tárgyra.
Az eredmények szerint azok, akiknél több ADHD-tünet (például impulzivitás vagy figyelemzavar) volt jelen, magasabb pontszámot értek el a kreatív gondolkodást mérő teszteken.

Fang így fogalmazott:

„Az ADHD-s vonásokkal rendelkező emberek nemcsak több ötletet generálnak, hanem tudatosabban is engedik elkalandozni a gondolataikat, és ez a kontrollált elkalandozás segíti őket az új ötletek megszületésében.”

Más szóval, az ADHD nemcsak a fókusz hiánya, hanem egyfajta mentális rugalmasság, ami új kapcsolatok, szokatlan asszociációk felfedezését teszi lehetővé – ez pedig a kreatív gondolkodás alapja.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

A kutatók szerint az eredmények gyakorlati jelentőséggel is bírnak az ADHD-kezelésben és oktatásban:

• Pszichoedukációban: olyan programok fejleszthetők, amelyek megtanítják az ADHD-s embereket, hogyan használhatják fel produktívan spontán ötleteiket – például művészi vagy innovatív tevékenységekben.

• Terápiában: az ADHD-re szabott mindfulness (tudatos jelenlét) módszerek segíthetnek abban, hogy a spontán gondolatvándorlás tudatosabb, irányított formává alakuljon, csökkentve a figyelemzavar okozta nehézségeket.

Fang szerint ez a megközelítés „nem az elkalandozás megszüntetését”, hanem annak átalakítását célozza:

„Nem baj, ha a gondolat elkalandozik – ha megtanuljuk, hogyan irányítsuk, az a kreativitás forrása lehet.”

A kreatív ADHD mint társadalmi érték

A kutatásra reagálva Klaus-Peter Lesch, a Würzburgi Egyetem molekuláris pszichiátere kiemelte:

„Az elkalandozó elme az egyik legfontosabb erőforrás, amely az ADHD-val élő emberek rendkívüli kreativitását táplálja. Az ilyen gondolkodók felbecsülhetetlen értéket képviselnek a társadalom és a bolygónk jövője szempontjából.”

Összegzés

Ez az első tudományos bizonyíték arra, hogy az ADHD és a kreativitás közötti kapcsolatot a gondolatvándorlás közvetítheti.
A kutatás egy új szemléletet kínál: az ADHD-t nem csupán hiányosságként, hanem eltérő gondolkodásmódként érdemes látni – amely, ha jól irányított, innovatív, szabad és kreatív megoldásokhoz vezethet.