Kevesebb kemó, több pontosság: így segít az AI a rákbetegeknek

A rákbetegek hamarosan pontosabban kaphatnak – vagy akár elkerülhetnek – kemoterápiás kezelést a mesterséges intelligencia (MI) segítségével.

Évtizedek óta az orvosok mikroszkóp alatt vizsgálják a daganatos biopsziákat, ez a módszer azonban nem mindig veszi észre azokat az apró mintázatokat, amelyek megmutatják, mennyire veszélyes egy daganat valójában.

Egy norvég startup MI segítségével alakítja át a vastagbélrák vizsgálatának módját, pontosabb kockázatbecslést kínálva, miközben csökkenti a potenciálisan felesleges és káros kezeléseket.

A DoMore Diagnostics olyan MI-technológiát fejleszt, amely sokkal részletesebben elemzi a szövetmintákat, mint amire az emberi szem képes.

„A mesterséges intelligencia erejével személyre szabjuk a rákkezelést” – mondta Torbjørn Furuseth, a DoMore Diagnostics vezérigazgatója az Euronews Health-nek.
„Bár az elmúlt években hatalmas fejlődés történt a daganatos betegségek ellátásában, még mindig sok páciens kap toxikus kezelést valódi előny nélkül” – tette hozzá.

A vastagbélrák világszerte a harmadik leggyakoribb és a második legnagyobb halálozással járó daganattípus az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint.

Az Európai Bizottság becslései alapján 2022-ben Európában 2,74 millió új rákos megbetegedést regisztráltak az Európai Rákinformációs Rendszer (ECIS) adatai szerint.

„MI és nagyméretű adathalmazok – több ezer szövettani metszet – segítségével egy rendkívül specializált algoritmust hoztunk létre” – mondta Furuseth.

Pontosabb, mint az emberi patológusok?

A vállalat egy kutatási együttműködésből nőtt ki, amelyben az Oxfordi Egyetem, a norvégiai Oslói Egyetemi Kórház és a University College London (UCL) vett részt. Ez a partnerség fektette le az MI-alapú prognosztikai technológia tudományos alapjait.

A DoMore Diagnostics állítása szerint az eszköz pontosabban képes előre jelezni a betegek kimenetelét, mint az emberi patológusok.

„Valójában nem tudjuk pontosan, mit ‘néz’ az MI” – mondta Andreas Kleppe, az Oslói Egyetemi Kórház kutatási igazgatója az Euronews Health-nek.
„Utólag azonban összevetettük az MI eredményeit a patológusi értékelésekkel, és azt látjuk, hogy logikus összefüggéseket mutat.”

„Az MI felismeri azokat a jellemzőket, amelyeket a patológusok is figyelembe vesznek, de emellett olyan mintázatokat is kombinál, amelyekre a szakemberek esetleg nem is gondolnának” – tette hozzá.

Ez a nagyobb pontosság segíthet az orvosoknak eldönteni, mely betegeknek van valóban szükségük erős kezelésekre – például kemoterápiára –, és kik azok, akik biztonságosan elkerülhetik azt.

Miért kulcsfontosságú a prognózis?

A prognosztikai elemzés különösen fontos a műtét után, amikor az elsődleges daganatot eltávolították, de még fennállhat az esélye apró áttéteknek – vagyis másodlagos daganatoknak, amelyek az eredeti tumorból terjednek tovább.

A legtöbb vastagbélrákos beteg pusztán műtéttel meggyógyul. Ennek ellenére gyakran alkalmaznak kemoterápiát egyfajta „mindenkire ugyanaz” megközelítésként.

A vállalat szerint ez a kezelés a betegek többségénél nem jár előnnyel, viszont rövid és hosszú távú mellékhatásoknak teszi ki őket.

A cég adatai alapján:

• a II. stádiumú betegek 96–98%-a,

• a III. stádiumú betegek körülbelül 80%-a

úgy kap kemoterápiát, hogy az nem javítja a túlélési esélyeiket.

„Egy ember számára rendkívül nehéz pontosan megítélni, mi jelent magas és mi alacsony áttétkockázatot, mert ez elképesztően összetett” – mondta Furuseth.

Hogyan működik a technológia?

A DoMore Diagnostics rendszere több ezer digitális szövettani képen tanult.

Kleppe szerint ez sokkal jobb ítélőképességet ad az MI-nek a kiújulással és halálozással összefüggő magas kockázatú jellemzők azonosításában.

Az eszköz ugyanazokat a digitális szövetmintákat elemzi, amelyeket a patológusok is használnak, és képes megállapítani, milyen gyorsan növekedhet a daganat, illetve mekkora kockázatot jelent.

„Amikor az MI-megoldásokat fejlesztjük, közvetlenül betápláljuk ezeket a képeket, valamint a betegek több évvel a műtét utáni kimenetelét” – mondta Kleppe.
„A számítógép így megtanulja az összefüggést a képek és a későbbi eredmények között. Nem a patológus értékelésére támaszkodunk, hanem a valós kimenetelre.”

Ez a módszer sokkal pontosabb képet ad az orvosoknak arról, mennyire agresszív egy adott beteg daganata – közölte a norvég egészségügyi startup.

A DoMore Diagnostics vastagbélrákra kifejlesztett tesztjét jelenleg Európában, az Egyesült Államokban, Japánban és Mexikóban is használják prognosztikai elemzések validálására kórházakban.