A tetoválások az immunrendszeredet is veszélyeztethetik – új kutatás figyelmeztet

A tetoválások az immunrendszeredet is veszélyeztethetik – új kutatás figyelmeztet

A tetoválás nemcsak a bőr díszítése lehet — új kutatások szerint akár azt is befolyásolhatja, hogyan reagál a szervezet a betegségekre. A tudósok azt vizsgálják, milyen módon hathatnak a tetoválások az immunrendszerre, és arra figyelmeztetnek: amit pusztán esztétikai beavatkozásnak gondolunk, az valójában komoly hatással lehet a szervezet védekezőképességére.

A svájci Università della Svizzera italiana (USI) Biomedicinai Kutatóintézete új tanulmányban vizsgálta a tetoválófestékek toxicitását — különösen a három leggyakrabban használt színt: a feketét, a pirosat és a zöldet.

„Ez a kutatás eddig a legátfogóbb vizsgálat a tetováló festék immunválaszra gyakorolt hatásáról, és komoly egészségügyi kérdéseket vet fel a tetoválás gyakorlatával kapcsolatban” — írták a kutatók.

A PNAS folyóiratban publikált tanulmány megállapította, hogy a festék nemcsak a bőrben marad, hanem a test belsejében vándorol is. Az immunrendszerben — például a nyirokcsomókban — felhalmozódhat, ahol akár évekig is megmarad.

Itt a festék sejtpusztulást vált ki: a makrofágok — kulcsfontosságú immunsejtek — nem képesek lebontani a pigmentet, így gyulladás alakul ki, ami idővel gyengítheti a szervezet védekezőképességét.

Ez a reakció különösen a piros és fekete festék esetén volt kifejezettebb.

Egérkísérletekben a kutatók azt figyelték meg, hogy a pigmentek gyorsan eljutottak az állatok nyirokcsomóiba, ahol legalább két hónapig felhalmozódtak.

A tetoválást követően az egerek immunválasza a COVID–19 oltásra gyengült — ugyanakkor ugyanazok a festékek erősebb választ váltottak ki egy UV-inaktivált influenzaoltás esetén.

A svájci kutatók hangsúlyozták, hogy az eredményeket emberi vizsgálatokkal is igazolni kell, valamint más vakcinatípusokkal is tesztelni szükséges.

Az IARC (Nemzetközi Rákkutató Ügynökség) szintén vizsgálja a tetoválások hosszú távú egészségügyi hatásait, különösen az immunválasszal, limfómákkal és más daganatokkal való lehetséges összefüggéseket.

A pigmentrészecskék gyakran nanoméretűek, így nemcsak a bőrben maradnak, hanem a szervezet más részeibe is eljuthatnak — vagyis a kitettség rendszerszintű lehet, nem csak helyi.

A tetoválások elterjedtsége Európában és az Egyesült Államokban a legmagasabb: a 40 év alatti felnőttek akár 40%-a tetovált. „Ahogy ez a trend tovább nő, a tetoválások biztonsága egyre fontosabb közegészségügyi kérdéssé válik” — figyelmeztet az IARC.

Mi történik pontosan a bőrben?

A tetoválás során a festéket tűk segítségével a dermiszbe — a bőr mélyebb rétegébe — juttatják. Ez miniatűr sérüléseket okoz, amit a szervezet immunválasz kíséretében próbál gyógyítani.

A tetoválófestékek színes pigmentekből és oldatból állnak, és akár 100 különféle vegyi anyagot is tartalmazhatnak.
A fekete festék többnyire szénalapú, míg a színes festékek gyakran ipari pigmenteket tartalmaznak — olyanokat, amelyeket eredetileg műanyagokhoz, festékekhez vagy lakkokhoz fejlesztettek.

Európában 2022 óta a REACH-szabályozás felügyeli a tetoválófestékek összetételét, hogy egységes és szigorúbb ellenőrzést biztosítson a tagállamokban.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha még nincs fiókod, regisztrálj ingyenesen!

Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!

Értesítések
Betöltés...