Allergia – Amikor a test tévesen védekezik

Mi az allergia?

Allergia esetén a szervezet túlzott immunválaszt ad egy egyébként ártalmatlan anyagra, amit allergénnek nevezünk. Ilyen allergének lehetnek például a pollenek, poratkák, penészgombák, bizonyos élelmiszerek, állatszőr vagy gyógyszerek.

Az allergiás reakció során az immunrendszer hisztamint és más vegyületeket szabadít fel, amelyek gyulladást és különböző kellemetlen tüneteket okoznak – például viszketést, orrfolyást vagy duzzanatot.

Miért alakul ki allergia?

A pontos okai még mindig nem teljesen tisztázottak, de több tényező együttes hatására valószínűsíthető az allergia kialakulása:

Genetikai hajlam: ha a szülők allergiásak, a gyermeknél is nagyobb az esély az allergiára.
Környezeti hatások: szennyezett levegő, dohányfüst, vegyi anyagok vagy túlzott higiénia gyengíthetik a természetes immunválaszt.
Túlzott sterilitás: az úgynevezett "higiénia hipotézis" szerint ha a gyermekek túl steril környezetben nőnek fel, az immunrendszerük „nem tanul meg” megfelelően reagálni, és később feleslegesen aktiválódik.

Leggyakoribb allergiatípusok

1. Légúti allergia (allergiás nátha, szénanátha)

Ez a leggyakoribb forma, főként a pollen, poratka vagy állatszőr váltja ki. Tünetei: tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, viszkető szemek, könnyezés.

2. Ételallergia

Kiválthatja például a tej, tojás, földimogyoró, diófélék, szója, búza, hal vagy tenger gyümölcsei. Tünetei lehetnek: bőrkiütés, hasmenés, hányinger, duzzanat, súlyos esetben anafilaxiás sokk.

3. Kontaktallergia

Bizonyos anyagokkal – például nikkellel vagy illatanyagokkal – való érintkezés vált ki helyi bőrreakciót, mint például ekcémát vagy csalánkiütést.

4. Gyógyszerallergia

Egyes gyógyszerek, különösen az antibiotikumok, allergiás reakciót válthatnak ki. Fontos, hogy azonnal abbahagyjuk a szedésüket és orvoshoz forduljunk.

5. Rovarcsípés-allergia

Főként méh vagy darázs csípése válthat ki erős reakciót. Anafilaxiás esetekben életmentő lehet az adrenalin-injekció (Epipen).

Tünetek – az enyhétől az életveszélyesig

Az allergia tünetei az allergén típusától és az egyéni érzékenységtől függően változnak. Előfordulhatnak:

Tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás
Viszketés (szem, orr, torok, bőr)
Bőrkiütések, csalánkiütés
Hasmenés, hasi fájdalom (ételallergia esetén)
Légzési nehézség
Anafilaxiás sokk – életveszélyes, azonnali sürgősségi ellátást igényel

Diagnózis és kezelés

Diagnózis:

Az allergia felismerése a tünetek és az orvosi vizsgálatok alapján történik. Leggyakoribb módszerek:

Prick-teszt (bőrteszt): kis mennyiségű allergént visznek fel a bőrre, és figyelik a reakciót.
Vérvizsgálat: IgE-szint mérése.
Eliminációs diéta: ételallergia gyanúja esetén.

Kezelés:

Tüneti kezelés:
- Antihisztaminok (pl. cetirizin, loratadin)
- Kortikoszteroidok (orrspray, krém)
- Szemcseppek, orrspray-k
Allergén elkerülése:
- Pollenszezonban zárt ablak, gyakori hajmosás, pollenszűrő
- Porallergia esetén porszívózás HEPA-szűrővel, párásító használata
- Ételallergiánál pontos diéta, címkeolvasás
Immunterápia (deszenzitizáció):
- Hosszú távú kezelés, amely csökkenti a szervezet érzékenységét az allergénnel szemben
- Főként pollenallergiára hatékony, több éves kúra

Élet allergiával

Bár az allergia nem gyógyítható véglegesen, megfelelő kezeléssel jól kontrollálható. Fontos, hogy a betegek ismerjék a kiváltó tényezőket, és legyen stratégiájuk a megelőzésre és a tünetek enyhítésére. A cél az, hogy az allergia ne befolyásolja súlyosan az életminőséget.

Záró gondolat

Az allergia ma már nem számít ritkaságnak, és szerencsére egyre jobb eszközök állnak rendelkezésünkre a kezeléséhez. Akár szezonális, akár egész évben jelen van, a kulcs az, hogy időben felismerjük, és szükség esetén szakember segítségét kérjük.