Epilepszia-mítoszok: 13 félreértés, amit tisztázni kell

A leggyakoribb tünet a roham, azaz a rendellenes elektromos aktivitás a agyban, ami a roham típusától függően különböző módon érintheti a testet. Az epilepszia kezelése azonban nem csak a rohamok csökkentéséről szól – a betegek gyakran küzdenek stigmával és félreértésekkel is.

Ahhoz, hogy a társadalmi előítéleteket csökkentsük, fontos a tények ismerete. Dr. Clifford Segil, a kaliforniai Providence Saint John’s Health Center neurológusa segített tisztázni a 13 leggyakoribb tévhitet.

1. Bárki, akinek rohamai vannak, epilepsziás

❌ Nem minden roham egyenlő epilepsziával.
Más állapotok – például alacsony vércukorszint, szívproblémák, vagy pszichés okok – is okozhatnak rohamot.
A pszichogén nem-epilepsziás rohamok (PNES) például mentális egészségi tényezőkhöz vagy traumához kapcsolódhatnak, és a PNES-es betegek kb. 10%-a valóban epilepsziás rohamokat is tapasztal.

2. Az epilepsziások nem dolgozhatnak

❌ Tévedés.
Ahogy Dr. Segil kiemelte, sok epilepsziás, ha gyógyszeresen jól kontrollált a roham, teljes értékű munkát végezhet – sőt, ismert kollégái is epilepsziával dolgoznak az orvosi pályán.
Kivételt jelentenek például a pilóták és teherautó-sofőrök, ahol a rohambiztonság kritikus.

3. Az epilepszia fertőző

❌ Nem igaz.
Epilepszia nem terjed emberről emberre, mégis sok helyen él ez a tévhit. A betegség oka gyakran ismeretlen, de számos tényező hozzájárulhat, például:

• születés körüli agykárosodás

• genetikai eredetű agyi fejlődési rendellenesség

• súlyos fejsérülés

• stroke

• agyi fertőzések (pl. meningitis, encephalitis)

• agydaganatok

4. Az epilepsziások érzelmileg instabilak

❌ Téves feltételezés.
Bár a roham lehet ijesztő és bizonytalanságot okozhat, a betegek többsége kiegyensúlyozott, és a rohamok egy gyógyszerrel gyakran jól kontrollálhatók.

5. Az epilepszia mentális betegség

❌ Nem az.
A legtöbb epilepsziásnak nincsenek kognitív vagy pszichológiai problémái, a pszichés nehézségek főleg súlyos, kezeletlen esetekben jelentkezhetnek.

6. Minden roham tudatvesztéssel és görcsökkel jár

❌ Nem minden roham jár látványos tünetekkel.
Vannak tünetmentes pillanatok, rövid „kihagyások” vagy zavartság, ami félrevezető lehet a környezet számára.

7. Roham alatt szájba kell tenni valamit

❌ Ez veszélyes.
A CDC szerint ez sérüléshez vezethet a fogakban vagy az állkapocsban. A megfelelő teendő: biztonságos oldalra fektetés.

8. Le kell fogniaz egyént epilepsziást roham alatt

❌ Felesleges.
A roham nem kontrollálható fizikai restrikcióval, a legtöbb 30–90 másodpercig tart.
Érdemes azonban felvenni a rohamot telefonon az orvos számára, hogy a kezelés személyre szabható legyen.

9. Roham közben fájdalom van

❌ Ritka.
Csak 0,9%-uk számolt be közvetlen fájdalomról roham alatt. A fájdalom általában utólagos sérülés vagy izomfeszülés miatt jelentkezik.

10. A stroboszkópos fény mindig rohamot vált ki

❌ Csak a fényérzékeny epilepszia esetén, ami a betegek 5%-át érinti. Más vizuális minták is kiválthatják a rohamot.

11. Az epilepsziásoknak nem szabad teherbe esni

❌ Nem igaz, de a terhesség nagyobb kockázatot jelent, ezért szorosabb orvosi és neurológiai követés javasolt. Sok gyógyszer biztonságos a terhesség alatt.

12. Le lehet nyelni a nyelvet roham közben

❌ Lehetetlen.
Sérülés előfordulhat a fogakban, ajkakon vagy a nyelven, de a nyelv valódi lenyelése nem történhet meg.

13. Nincs hatékony kezelés az epilepsziára

❌ Téves.
Bár gyógyítani nem lehet, a rohamok több mint 70%-a gyógyszerrel megelőzhető.
Akiknél a gyógyszer nem elég, rendelkezésre áll műtét, vagus ideg stimuláció, sőt speciális diéták is, amelyek javíthatják az életminőséget.

Összegzés

Az epilepszia nem fertőző, nem mentális betegség, és nem jelenti, hogy valaki alkalmatlan lenne a munkára vagy az életre.
A megfelelő kezeléssel, tájékozottsággal és társadalmi elfogadással a betegek teljes, aktív életet élhetnek.