Ez történik a bélrendszerrel, amikor a baba abbahagyja a tejet

A kutatás, amely a Nature Microbiology folyóiratban jelent meg, kimutatta, hogy az elválasztás megváltoztatja a bél mikrobiomját – vagyis a bélben élő mikroorganizmusok közösségét. Ez a változás „edzésbe hozza” a bél őssejtjeit, így azok később gyorsabban és hatékonyabban reagálnak a kórokozókra, és ez a hatás akár felnőttkorig is fennmaradhat.

Az elválasztás mint fontos fordulópont

„Az elválasztás hatalmas változás a csecsemők életében. Amikor a tej helyét szilárd ételek veszik át, a bél hirtelen sokkal többféle mikrobával találkozik” – mondta Dr. Lanlan Shen, a kutatás egyik vezetője.

Ez a hirtelen változás egy rövid, kontrollált gyulladásos reakciót indít el, amelyet „elválasztási reakciónak” neveznek.

Bár a gyulladást általában károsnak tartjuk, ebben az esetben inkább egyfajta edzésként működik: átmeneti, intenzív, de szükséges ahhoz, hogy a bél immunrendszere felkészüljön a későbbi kihívásokra.

Hogyan „tanul” a bélrendszer?

A kutatók a bélben található őssejtekre koncentráltak, amelyek folyamatosan megújítják a bél nyálkahártyáját.

Ezek az őssejtek hosszú életűek, ezért ha bennük tartós változás történik, az évtizedekre befolyásolhatja a bél egészségét.

A vizsgálatok kimutatták, hogy az elválasztás során megváltozó mikrobák hatására ezek az őssejtek módosítják az immunrendszerhez kapcsolódó gének működését. Ez az úgynevezett epigenetikai változás: a DNS működését szabályozó „kapcsolók” állítódnak át, anélkül hogy maga a genetikai kód megváltozna.

„Immunmemória” alakul ki a bélben

A kutatás egyik legfontosabb felfedezése az volt, hogy bizonyos gének – különösen az úgynevezett MHC II gének – tartósan megváltoznak.

Ezek a gének segítenek a szervezetnek megkülönböztetni a hasznos mikrobákat a veszélyesektől. Az elválasztás során ezek „könnyebben aktiválhatóvá” válnak, így a bél később gyorsabban reagál a fertőzésekre.

A kutatók szerint ez egyfajta immunmemória, amely közvetlenül a bélrendszerben alakul ki, és hosszú távon is megmarad.

A baktériumok és az antibiotikumok szerepe

Az is kiderült, hogy nem mindegy, milyen baktériumok telepednek meg a bélben az elválasztás után.

Bizonyos „jó” baktériumok segítik ezt az átprogramozási folyamatot, például olyan anyagok termelésével, amelyek támogatják az immunrendszer fejlődését.

Amikor azonban a kutatók fiatal egereknek antibiotikumot adtak, ezek a hasznos baktériumok eltűntek. Ennek következtében az immunrendszer „betanítása” elmaradt.

Felnőttkorban ezek az állatok:

• gyengébb immunválaszt mutattak

• nagyobb eséllyel betegedtek meg

• és hajlamosabbak voltak bélgyulladásra vagy vastagbélrákra

Az időzítés kulcsfontosságú

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy ez az „edzés” csak egy bizonyos időszakban működik igazán hatékonyan.

Ha az immunrendszer átprogramozása korai életkorban történik, a hatása tartós marad. Ha viszont később próbálják meg ugyanezt elérni, az eredmény sokkal gyengébb – vagy egyáltalán nincs hatása.

Ez arra utal, hogy létezik egy kritikus időablak, amikor a bél mikrobiomja hosszú távon befolyásolhatja az immunrendszert.

Mit jelenthet ez az emberek számára?

Bár a kutatást egereken végezték, az eredmények fontos következményekkel járhatnak az emberekre nézve is.

A kutatók szerint egyes betegségek, például a krónikus bélgyulladások (mint a Crohn-betegség vagy a fekélyes vastagbélgyulladás), akár már korai gyermekkorban „megalapozódhatnak”.

Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy a csecsemőkori antibiotikum-használat növelheti ezeknek a betegségeknek a kockázatát. Ez a kutatás most magyarázatot is adhat erre: a korai mikrobiom-zavarok megakadályozhatják a védő immunmemória kialakulását.

A jövő lehetőségei

A kutatók szerint a jövőben akár célzott étrendi vagy mikrobiom-alapú megoldásokkal is támogatható lehet a bélrendszer egészséges fejlődése.

Ha sikerül pontosan meghatározni, mely baktériumok vagy anyagok segítik ezt a „betanulási” folyamatot, akkor hosszú távon csökkenthető lehet számos krónikus betegség kockázata.