Mikroműanyag a táplálékban: mit tudunk és hogyan csökkenthetjük a bevitelt?

Hogyan kerül a mikroműanyag az élelmiszerbe?

A mikroműanyagok forrásai kétféleképpen jelennek meg:

1. Adalékanyagokból származó részecskék – stabilizálók, kenőanyagok, lágyítók és töltőanyagok, amelyeket a műanyag tulajdonságainak javítására használnak.

2. Környezetből származó szennyeződések – pl. herbicidek, ipari szennyeződések, amelyek a műanyag csomagolás felületén vagy a gyártási folyamat során kerülhetnek bele.

A gyakori élelmiszer-csomagolási formák, amelyekből a mikroműanyagok könnyen bekerülhetnek az ételekbe:

• Egyszer használatos vízpalackok

• To-go ételhordók

• Konzervdobozok belső bevonata

• Műanyag fóliák és tárolódobozok

A mikroműanyagok mennyiségét a következő tényezők befolyásolják:

• Étel melegítése műanyagban

• Hosszú tárolási idő

• A csomagolóanyag típusa és minősége

A mikroműanyagok és azok összetétele

A mikroműanyagok nem csak magát a műanyagot tartalmazzák, hanem sokféle vegyi adalékanyagot, például:

• Biszfenol A (BPA): a polivinil-klorid gyártásában használt lágyító, amely hormonrendszeri zavarokat okozhat

• Ftalátok: átlátszóvá, rugalmasabbá és tartósabbá teszik a műanyagot

• Dioxin: herbicidekből és papírfehérítőkből származó szennyeződés

• Polietilén és polipropilén: a leggyakoribb csomagolóanyagok, könnyűek és tartósak

Ezek a vegyületek endokrin rendszert zavaró hatásúak, ami azt jelenti, hogy hormonokhoz hasonló szerkezetük révén befolyásolhatják az ösztrogén, a tesztoszteron és más hormonok működését.

A mikroműanyagok egészségügyi hatásai

1. Hormonális zavarok

• A BPA például csökkenti az ösztrogén és a tesztoszteron receptorokhoz való kötődést, ami termékenységi problémákhoz, PCOS-hoz és más hormonális rendellenességekhez vezethet.

• Több mint 15, a műanyaggyártásban használt vegyületet tartanak endokrin diszruptornak, amelyek képesek a hormonrendszert imitálni vagy blokkolni.

2. Krónikus betegségek kockázata

Hosszú távú mikroműanyag-expozíció összefüggésbe hozható:

• Típus 2-es diabétesszel

• Szív- és érrendszeri betegségekkel

• Elhízással

A mikroműanyagokban található dioxinok, ftalátok és BPA növelhetik az inflammatorikus állapotokat, az inzulinrezisztenciát és az emelkedett vércukorszintet, így jelentősen növelik a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát.

3. Immunrendszer károsodása és bélflóra zavar

• A mikroműanyagok a bélrendszerben felhalmozódva gyulladást és diszbiózist okoznak, ami gyengíti az immunrendszert.

• A bélflóra egyensúlyának felborulása összefüggésbe hozható Parkinson-kór és más autoimmun betegségek kialakulásával.

• A mikroműanyagok felszínén káros baktériumok is megtelepedhetnek, tovább rontva a bél- és immunegészséget.

Mennyire vagyunk kitéve a mikroműanyagoknak?

• Egy átlagos amerikai évente 50 000 mikroműanyag részecskét fogyaszt élelmiszeren keresztül.

• Ha műanyag palackos vizet isznak, ez a szám akár 90 000-re nő.

• A levegőből belélegzett mikroműanyagok további 30 000 részecskét adhatnak hozzá a teljes expozícióhoz.

Székletminták elemzése során 10 grammonként átlagosan 20 mikroműanyagot találtak, ami azt mutatja, hogy a szervezetünkben felhalmozódó mikroműanyag mennyisége jelentős.

Hogyan csökkenthetjük a mikroműanyag-expozíciót?

1. Feldolgozott ételek kerülése

• Gyorsételek, előre csomagolt készételek, üdítők, fagylalt és konzervek magasabb mikroműanyag-tartalmúak.

• A megoldás: minél több egész, feldolgozatlan ételt fogyasszunk, például friss zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát és hüvelyeseket.

2. Környezetbarát csomagolás választása

• Üveg, rozsdamentes acél, bambusz vagy rizshéj alapú tárolóedények használata csökkenti a mikroműanyagok migrációját.

• Példák: üveg ételhordók, rozsdamentes acél vizespalackok, bambusz evőeszközök és tárolódobozok.

3. Műanyag helyettesítése

• Azok, akik üveg vagy rozsdamentes acél palackot használnak, jelentősen csökkentik a mikroműanyag-expozíciót, mivel a műanyagból származó részecskék mennyisége 2–3-szor magasabb a palackozott víz fogyasztásakor, különösen hő hatására.

Összegzés

A mikroműanyagok a műanyag stabilizálóiból, lágyítóiból és töltőanyagaiból származó apró részecskék, amelyek bekerülhetnek az élelmiszerbe. Ezek egészségügyi kockázatot jelenthetnek:

• Hormonrendszeri zavarok

• Krónikus betegségek, mint a diabétesz és szívbetegségek

• Immunrendszer gyengülése és bélflóra egyensúlyának felborulása

Bár a teljes expozíciót nem lehet megszüntetni, jelentősen csökkenthetjük a mikroműanyagok bevitelét feldolgozatlan ételek fogyasztásával, környezetbarát csomagolás választásával és üveg vagy rozsdamentes acél palackok használatával.

Az óvintézkedések követése különösen fontos a gyermekek, várandós nők és krónikus betegséggel élők számára, mivel szervezetük érzékenyebb lehet a mikroműanyagok káros hatásaira.