Sokáig azt hittük, hogy a tojás az ördög sárgája. „Ne edd, mert koleszterines leszel!” – hangzott a figyelmeztetés évtizedeken át, mintha minden baj forrása egyetlen tükörtojás lenne. De hála az újabb kutatásoknak és a józan paraszti észnek, ma már tisztábban látunk: a tojás nemhogy nem ellenség, hanem hűséges szövetséges lehet – akár a stroke megelőzésében is!

Miért éppen tojás? Mit tud ő, amit más nem?

A tojás valóságos kis élet-csomag: minden benne van, amiből egy új élet születhetne – nem csoda, hogy táplálkozástani szempontból is aranyérmes. Gazdag kolinban, ami az agyműködésért felelős egyik legfontosabb tápanyag, és ez máris felkapja a fejét mindenki, akinek fontos a memóriája, koncentrációja – vagy egyszerűen csak szeretne egy lépéssel előrébb járni az agyi katasztrófák elkerülésében.

Kolin – a stroke csendes ellensége ellen

A kolin csökkenti a homocisztein szintet a vérben – ez az anyag, ha túl sok van belőle, károsítja az ereket, gyulladást okoz, és megnöveli a stroke esélyét. Napi egy tojás pedig pont annyi kolint tartalmaz, ami segíthet a homocisztein kordában tartásában.

És ez még csak a kezdet: a tojás gazdag B12-vitaminban, D-vitaminban, szelénben és luteinben is – ezek mind-mind a szív- és érrendszeri egészség őrei.

De mi van a koleszterinnel? Nem pont az okozza a bajt?

Nos, itt jön a fordulat: a tojás koleszterintartalma valóban magasabb, de ez élelmiszer-koleszterin, ami csak minimális hatással van a vér koleszterinszintjére. A szervezetünk okos: ha kívülről több koleszterin érkezik, kevesebbet termel házon belül. A mérték természetesen fontos: nem napi hat tojás, hanem egy – de azt bátran, nyugodt szívvel.

A legújabb tudományos kutatások is megerősítik: azok, akik rendszeresen (de nem túlzásba esve!) fogyasztanak tojást, kisebb eséllyel szenvednek agyi érkatasztrófát. Kína egyik nagy népességvizsgálatában például napi 1 tojás fogyasztása 26%-kal csökkentette a vérzéses stroke előfordulását. Egyetlen tojás naponta – és máris erősebbek az agyhoz futó vérutak.

A tojás és a hagyományos reggeli barátsága

Nagyanyáink nem azért adtak reggelire főtt tojást, mert divat volt, hanem mert tudták, hogy kell az erő. A friss tojás mellé járt egy szelet rozskenyér, némi savanyú káposzta, és már indulhatott is a nap. Akkor még nem kellett kutatásokkal alátámasztani – a tapasztalat volt a legjobb orvos.

Mire figyeljünk?

Ha lehet, válasszunk háztáji, szabadtartásból származó tojást. Ezeknek nemcsak a sárgája aranyabb, de a beltartalma is értékesebb. A tojást főzve, buggyantva, lágyan készítsük – ne süssük bő olajban, mert azzal már ellenség lesz a barátból.

Egy apró trükk reggelente:

Ha egy kiskanál lenmagolajat csepegtetünk mellé, vagy egy marék rukkolát teszünk a tojás mellé, akkor az omega-3 zsírsavak és az antioxidánsok is beállnak a stroke-ellenes csapatba. Így lesz a reggeli nemcsak finom, hanem gyógyító is.

A tojás tehát nem bűnbak, hanem bajnok!
Tartsuk észben: a megelőzés nem mindig nagy dolgokon múlik. Néha egy apró, fehér héjú reggeli harcos is elég, hogy egész napra védelmet nyújtson – szívünknek, agyunknak, jövőnknek.