Szédülés: mikor normális, és mikor baj?

A jó hír az, hogy ezeknek a panaszoknak legtöbbször banális vagy könnyen kezelhető oka van – mondja Dr. Shamai Grossman, a Harvardhoz tartozó Beth Israel Deaconess Medical Center kardiológusa és sürgősségi szakorvosa. Ugyanakkor a szédülés akkor is veszélyes lehet, ha maga a kiváltó ok nem súlyos: növeli az esés, a fejsérülés vagy csonttörés kockázatát. Ezért fontos felismerni a lehetséges kiváltó tényezőket és azokat a jeleket, amelyek sürgős orvosi vizsgálatot indokolnak.

A szédülés leggyakoribb okai

1. Kiszáradás

Ha nem iszol eleget, csökkenhet a vértérfogat és a vérnyomás — ez pedig kevesebb vért juttat az agyba. Emiatt jelentkezhet könnyű szédülés. Egyes gyógyszerek, például a vízhajtók, fokozzák a kiszáradásra való hajlamot.

2. Fülproblémák

A belső fül gyulladása vagy más eltérése könnyen okozhat vertigót. Gyakori kiváltó ok a folyadékfelszaporodás egy fül- vagy arcüregi fertőzés miatt.

Egy másik jellegzetes állapot a jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV), amikor apró kalciumkristályok a fülben elmozdulnak, és megzavarják az egyensúlyért felelős idegi jelzéseket. Ilyenkor a fej mozgatására hirtelen forgásérzés jelentkezik.

3. Alkoholfogyasztás

Az alkohol kiszárít, megváltoztatja a belső fül folyadékának összetételét, és ezzel felboríthatja az egyensúlyt, szédülést vagy vertigót okozva.

4. Vérszegénység

Vashiány, B12- vagy folsavhiány következtében csökkenhet a vörösvértestek száma. Ezek szállítják az oxigént — ha kevés van belőlük, fáradtság és szédülés jelenhet meg.

5. Hormonális változások

Egyes nők, különösen hőhullámok idején, átmeneti hormonális ingadozások miatt tapasztalhatnak könnyű szédülést.

6. Ortosztatikus hipotenzió

Gyors felálláskor a vér a lábak felé áramlik, a szervezet pedig azzal kompenzál, hogy összehúzza az ereket és gyorsítja a szívverést. Idősebb korban (különösen 65 év felett) ez a válasz lassabban indul be, ami rövid ideig tartó vérnyomásesést és szédülést okozhat.

Bizonyos gyógyszerek (például béta-blokkolók) vagy alapbetegségek, például cukorbetegség, súlyosbíthatják a problémát.

Mikor lehet komolyabb baj a háttérben?

Ritkán a szédülés szív- vagy agyi vészhelyzetet jelezhet.

Lehetséges súlyos okok:

• Szívritmuszavar, amely miatt a szív nem pumpál elegendő vért az agyba. Ilyenkor szédülés mellett ájulásérzés, gyors pulzus vagy vérnyomásesés is jelentkezhet.

• A kisagy problémái (például stroke vagy daganat), amelyek az egyensúlyért felelős területet érintik.

A súlyosabb állapotok általában:

• hosszabb ideig tartanak,

• gyakrabban ismétlődnek,

• több tünettel járnak: bizonytalan járás, beszédzavar, memóriazavar, zsibbadás vagy gyengeség.

Sürgős orvosi segítség szükséges, ha:

• a szédülés 15 percnél tovább tart,

• a tünetek különösen aggasztóak,

• járászavart, gyengeséget vagy zsibbadást tapasztalsz.

Hogyan csökkentsd az esés kockázatát?

A kevésbé súlyos szédülések is érdemesek orvosi kivizsgálásra, különösen, ha hetente vagy ennél gyakrabban jelentkeznek.

Az orvos javasolhat:

• több folyadék fogyasztását,

• a tüneteket súlyosbító gyógyszerek módosítását,

• alkoholfogyasztás kerülését,

• lassabb felkelést,

• kompressziós harisnya használatát a keringés támogatására.

Idősebbeknél az is segíthet, ha egy családtag vagy gondozó segít reggel felkelni az ágyból. A alacsonyabb ágy pedig csökkentheti a sérülések veszélyét egy esetleges esésnél.