Új MI-modell mentheti meg a szívroham-betegeket

Az eddigi kockázati besorolások korlátai

A szívroham leggyakoribb formája, az úgynevezett nem-ST-emelkedéses akut koszorúér-szindróma (NSTE-ACS), világszerte milliókat érint. Az orvosok eddig a GRACE nevű pontszámrendszerre támaszkodtak, hogy megbecsüljék a betegek kockázatát, és eldöntsék, mikor van szükség sürgős, katéteres beavatkozásra.

Bár a GRACE-pontszám régóta nemzetközi irányelvek része, az orvosok már évekkel ezelőtt felismerték, hogy nem képes minden esetben pontosan tükrözni a betegek egyéni állapotát és a betegség komplexitását.

Több mint 600 000 beteg adatait elemezte az MI

A The Lancet Digital Health folyóiratban megjelent új tanulmányban a kutatók több mint 600 000 beteg adatait elemezték 10 különböző országból. Ez a legnagyobb, valaha végzett kockázatbecslési vizsgálat ebben a betegcsoportban.

A kutatócsoport az MI-t arra tanította, hogy a klinikai vizsgálatokból származó adatok alapján felismerje, mely betegek profitálnak leginkább a korai, invazív beavatkozásból – például koszorúér-festésből (angiográfiából) vagy stent beültetéséből.

Újra kell gondolni, kiket kezelünk és hogyan

A kutatás vezető szerzője, Florian A. Wenzl (Zürichi Egyetem, Molekuláris Kardiológiai Központ) szerint az eredmények meglepőek voltak:

„Míg egyes betegek jelentős előnyhöz jutottak a korai beavatkozással, másoknál alig vagy egyáltalán nem tapasztaltunk javulást” – mondta Wenzl.

Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi kezelési stratégiák sok esetben nem a megfelelő betegeket célozzák meg. A szakértők szerint világszintű újraosztályozásra lehet szükség a szívinfarktus-betegek ellátásában – olyan módszerekre, amelyek a beavatkozás várható hasznát is egyénileg mérlegelik.

GRACE 3.0: az MI által fejlesztett új eszköz

A kutatás eredményeként megszületett a GRACE 3.0, az MI által finomított kockázatbecslő modell, amely pontosabban előrejelzi, ki profitál a korai beavatkozásból, és ki kezelhető biztonságosan kevésbé invazív módon.

„A GRACE 3.0 az eddigi legfejlettebb és leggyakorlatiasabb eszköz a szívroham leggyakoribb formájának kezelésére” – mondta Thomas F. Lüscher professzor, a Zürichi Egyetem kutatója, aki a londoni Royal Brompton és Harefield kórházakban is dolgozik.

Az új modell nemcsak pontosabb kockázati előrejelzést ad, hanem a személyre szabott kezelési döntések meghozatalában is segíti az orvosokat.

„Ez a fejlesztés a jövőben átformálhatja a klinikai irányelveket – és életeket menthet” – tette hozzá Lüscher.

A mesterséges intelligencia az orvostudomány új fejezete

A kutatók remélik, hogy a GRACE 3.0 segítségével az orvosok a mindennapi gyakorlatban is könnyen alkalmazhatnak egy hitelesített, MI-alapú eszközt, amellyel hatékonyabban, biztonságosabban és személyre szabottabban kezelhetik a szívinfarktusban szenvedőket.

A mesterséges intelligencia tehát nem csupán a diagnosztika vagy a képfeldolgozás területén hozhat áttörést, hanem a kezelési stratégiák új generációját is megalapozhatja.