Placebohatás – amikor az elme gyógyít

Mi az a placebohatás?

A placebohatás akkor jelentkezik, amikor egy hatóanyag nélküli kezelés (például cukortabletta vagy ál-injekció) valódi javulást okoz a beteg állapotában. A hatás nem a gyógyszerből, hanem az agy és az idegrendszer reakcióiból fakad.

A placebót évezredek óta használják (tudatosan-tudattalanul) a törzsi gyógyítók és az orvosok, hiszen mindig is tudták, hogy egyik feladatuk a betegek megnyugtatása és boldoggá tétele.

Hogyan működik?

Az agy elvárásai:

• csökkenthetik a fájdalomérzetet,

• befolyásolhatják a hormontermelést,

• aktiválhatják az öngyógyító folyamatokat.

A placebohatás során az agy például endorfinokat (természetes fájdalomcsillapítókat) szabadít fel, mintha valódi gyógyszert kapott volna a szervezet.

Milyen esetekben erősebb a placebohatás?

• fájdalom (pl. fejfájás, migrén),

• alvászavarok,

• szorongás, depresszív tünetek,

• irritábilis bél szindróma (IBS)

• menopauza

Az egyik asztmával kapcsolatos kutatás során a placebo inhalátort alkalmazó betegek légzéstesztje semmivel nem volt jobb, mint az egy helyben ülő, semmit nem csinálók légzéstesztje. Ennek ellenére, mikor megkérdezték őket, hogyan érzik magukat, a placebo inhalátort olyan hatékony eszköznek írták le, mintha az gyógyszer lenne.

Hogyan működik a placebohatás?

A placebohatás az elme és a test szoros kapcsolatán alapul. A legelfogadottabb magyarázat szerint a jelenség kulcsa az elvárás: ha valaki hisz abban, hogy egy tabletta segíteni fog, a szervezete valóban képes olyan biológiai folyamatokat beindítani, mintha valódi hatóanyagot kapott volna.

Kutatások is alátámasztják ezt. Egy vizsgálatban a résztvevők hatóanyag nélküli tablettát kaptak, de azt mondták nekik, hogy stimuláns. A pulzusuk felgyorsult, vérnyomásuk emelkedett, reakcióidejük javult. Amikor ugyanerről a piruláról azt állították, hogy nyugtató hatású, a résztvevők elálmosodtak. A test tehát az elvárásokhoz igazodott.

A szakemberek szerint minél erősebb a beteg hite a javulásban, annál intenzívebb lehet a hatás. Az orvos személye, a bizalom és a kezelés „komolysága” is befolyásolhatja az eredményt.

Ugyanez fordítva is igaz. Ha valaki mellékhatásokra számít – például fejfájásra vagy hányingerre –, nagyobb eséllyel tapasztalja is ezeket. Ezt nevezzük nocebohatásnak.

Fontos hangsúlyozni: a placebohatás nem képzelgés. Valós, mérhető biológiai változások zajlanak ilyenkor, például fokozódhat az endorfintermelés, ami a szervezet természetes fájdalomcsillapítója.

A kutatók számára kihívás, hogy a klinikai vizsgálatok során elkülönítsék a valódi gyógyszerhatást a placebohatástól. Ha ezt pontosabban megértenénk, az nemcsak a kezelések hatékonyságát javíthatná, hanem a gyógyszerkutatás költségeit is csökkenthetné.

Mi befolyásolja a placebo erejét?

• az orvos és a beteg közti bizalom 🤝

• a kezelés „komolysága” (injekció gyakran hatásosabb, mint tabletta)

• a korábbi tapasztalatok

• a pozitív elvárások

A placebo–nocebo hatást szinte bármilyen körülmény kiválthatja. Megfigyelték például, hogy bizonyos színű vagy formájú fájdalomcsillapítók erősebb hatásúnak tűnnek, még akkor is, ha pontosan ugyanaz a hatóanyag van bennük. Amelyikről a beteg könnyebben elhiszi, hogy használni fog, az nagyobb eséllyel valóban hat is.

Nemcsak a gyógyszer számít. A kórházi környezet állapota – tiszta és rendezett vagy éppen elhanyagolt –, valamint a kezelőorvos személyisége és hozzáállása is befolyásolhatja a gyógyulást.

Nem véletlen a mondás, hogy „az orvos a szavaival is gyógyít”. Kutatások igazolják, hogy az orvos kommunikációja hatással van a beteg betegséghez való viszonyára, sőt akár arra is, mennyi fájdalomcsillapítóra van szüksége. Egy magabiztos, empatikus, partnerként kezelő és hitelesen biztató orvos biztonságérzetet és reményt adhat. A beteg így úgy érzi, jó kezekben van, és ez önmagában is támogathatja a javulást.

Ennek az ellenkezője is igaz: ha a páciens bizonytalanságot, kapkodást vagy érdektelenséget érzékel, az nocebohatást válthat ki, és még a bizonyítottan hatékony gyógyszerek erejét is gyengítheti.

Placebo ≠ képzelgés

Egyes kutatások arra világítottak rá, hogy a gyógyszerek mellékhatásait részletesen tanulmányozó betegeknél gyakoribb az előfordulása az egyes mellékhatásoknak. Részben az állhat ennek hátterében, hogy jobban odafigyel a beteg az apró jelekre is, amelyeknek korábban nem tulajdonított jelentőséget, ezáltal felnagyítódhatnak egyes panaszok. Ebből nem az következik, hogy nem kell megismerni előre a mellékhatásokat! Vannak esetek ugyanis amikor akár életmentő is lehet, ha időben felismer a beteg vagy a családja egy kezdődő fertőzést, trombózist, tüdőembóliát vagy más súlyos szövődményt.

Orvosi tapasztalatok szerint, az hogy a placeboeffektus megannyi velejáróját is csak mostanában kezdjük megérteni, fontos szerepe van a médiának. Ha valaki minden nap 10-15 gyógyszerhirdetést lát a tévében,ezáltal erősödik benne a feltevés, hogy mindenre van gyógyszer,és azok hatnak.Az emberek például hajlamosak hatásosabbnak érezni a Bayer Aspirint a vele összetételében tökéletesen megegyező generikumokhoz képest.Az említett hatás Aspirinnek álcázott placebóval is működik: a Bayer eredeti termékének mondott, hatóanyagot nem tartalmazó szer jobban csökkenti a fájdalmat, mint a márka nélküli acetilszalicilsav-készítmény.

Ezen a ponton találkozik a biológia és a pszichológia.

Egyes kísérletekben először hatóanyagot tartalmazó gyógyszert adtak a pácienseknek, akik krónikus fájdalomban vagy Parkinson-kórban szenvedtek. Miután kialakult a jótékony hatás, a tudtuk nélkül placebóra váltottak, de a hatás megmaradt. Hogyan történhetett mindez? A vizsgálatok szerint a placebo rejtélyes módon hatást fejtett ki a fájdalomért felelős agyterületeken, amelyek hasonlóan viselkedtek, mintha igazi fájdalomcsillapítót kaptak volna.

Az empátia, az odafigyelés, néhány kedves szó a kezelés közben megnövelheti a beavatkozás hatékonyságát.

Fontos hangsúlyozni: a placebohatás nem „beképzelt” javulás. Valós, mérhető biológiai folyamatok zajlanak a szervezetben – ezért vizsgálják komolyan az orvostudományban is.

Placebo a gyógyításban?

Bizonyos esetekben a beteg megtévesztésére sincs szükség ahhoz, hogy a placebohatás működjön. 

Egyes placebokísérletek során, megmondták a betegeknek,hogy csak cukortablettát kapnak,  és ennek ellenére hatott rájuk valamelyest. Egyre több orvos veti fel nyíltan, hogy a placebohatást alkalmazni kellene a gyógyászatban. Ez azonban csak képmutatás, hiszen az effektust mindig is használták az orvosok, csak nem írták be a betegek kartonjába.