Kalprotektin

Mi a kalprotektin-vizsgálat, és mit mér?

A kalprotektin egy fehérje, amelyet elsősorban a bélfalban jelen lévő fehérvérsejtek – különösen a neutrofil granulociták – termelnek. Gyulladásos folyamatok során ezek a sejtek nagy mennyiségben szabadulnak fel a bél nyálkahártyájában, a kalprotektin pedig a székletbe kerül, ahol mérhető mennyiségben kimutatható. A vizsgálat tehát azt jelzi, hogy a bélrendszerben zajlik-e gyulladásos folyamat, és ha igen, annak mértéke milyen fokú.

Mikor indokolt a kalprotektin meghatározása?

Az orvos általában akkor rendeli el ezt a vizsgálatot, ha a páciensnek tartós vagy visszatérő emésztőrendszeri panaszai vannak, például:

• hasi fájdalom, görcsök, puffadás
• hasmenés, véres vagy nyákos széklet
• indokolatlan testsúlycsökkenés
• ismert gyulladásos bélbetegség (pl. Crohn-betegség, colitis ulcerosa) követése során

A kalprotektin különösen értékes abban, hogy segít elkülöníteni a szervi gyulladáson alapuló bélbetegségeket az irritábilis bél szindrómához hasonló, funkcionális jellegű állapotoktól, amelyeknél a gyulladásos marker jellemzően nem emelkedett.

Hogyan zajlik a mintavétel, és hogyan kell felkészülni rá?

A vizsgálathoz székletmintára van szükség, amelyet a beteg otthon gyűjt be egy erre a célra rendszeresített, steril mintagyűjtő tartályba. A mintavétel előtti különleges diéta általában nem szükséges, azonban érdemes az orvossal egyeztetni, ha a páciens valamilyen gyógyszert szed, illetve ha a közelmúltban endoszkópos vizsgálaton esett át, mivel ezek befolyásolhatják az eredményt. A begyűjtött mintát a laborba juttatás előtt hűtve kell tárolni, és a mintavétel után a lehető leghamarabb el kell küldeni feldolgozásra.

Mi befolyásolhatja az eredményt?

Több tényező is hatással lehet a kalprotektin szintjére, amelyeket az eredmény értelmezésekor figyelembe kell venni:

• Gyógyszerek: bizonyos gyulladáscsökkentők (pl. nem szteroid gyulladáscsökkentők, acetilszalicilsav) emelt értéket okozhatnak
• Fertőzések: bélrendszeri vírusos vagy bakteriális fertőzések átmenetileg megemelhetik a szintet
• Életkor: csecsemőknél és kisgyermekeknél a referenciaintervallum eltérhet a felnőttekétől
• Mintakezelés: a nem megfelelően tárolt vagy késve leadott minta pontatlan eredményt adhat

Az eredmény értelmezése

A kalprotektin értékét a labor referenciatartományával összehasonlítva értékeli az orvos, figyelembe véve a páciens panaszait, korábbi vizsgálatait és egyéb leletek eredményét. Fontos hangsúlyozni, hogy a lelet önállóan nem elegendő diagnózis felállításához – az eredmény kizárólag szakképzett egészségügyi szakember által, az egyéni klinikai képpel együtt értelmezhető. Ez az oldal kizárólag tájékoztató célokat szolgál.