Az elhízás jelentősen növeli a fertőzéses betegségek kockázatát

„Ahogy az elhízás aránya világszerte növekedni fog, úgy nő majd az elhízással összefüggő fertőző betegségek miatti halálozások és kórházi kezelések száma is” – mondta a tanulmány szerzője, Solja Nyberg a Helsinki Egyetemről.

Hozzátette, hogy a súlyos fertőzések és az elhízáshoz kapcsolódó egyéb egészségügyi problémák kockázatának csökkentése érdekében sürgősen szükség van olyan intézkedésekre, amelyek támogatják az egészséges életmódot és a testsúlycsökkentést, például a megfizethető, egészséges élelmiszerekhez való hozzáférést és a fizikai aktivitás lehetőségeit.

A tanulmány több mint 67 000 finn felnőtt és több mint 470 000 brit Biobank-adatbázisban szereplő felnőtt adatát elemezte, hogy felmérje az elhízás és a súlyos fertőző betegségek közötti kapcsolatot.

A résztvevők testtömegindexét (BMI) a vizsgálat elején mérték, és három kategóriába sorolták: normál testsúly, túlsúly és elhízás. Az elhízottakat tovább osztályozták I. (30–34,9 kg/m²), II. (35–39,9 kg/m²) és III. osztályba (≥40,0 kg/m²).

A résztvevőket átlagosan 13–14 éven keresztül követték nyomon.

A kutatók azt találták, hogy a kockázat fokozatosan nő a testtömeg emelkedésével. A legsúlyosabb elhízásban szenvedők (BMI ≥40 kg/m²) háromszor nagyobb kockázattal szembesültek a normál testsúlyúaknál.

„Megállapításunk, miszerint az elhízás számos fertőző betegség kockázati tényezője, arra utal, hogy széles körű biológiai mechanizmusok is szerepet játszhatnak” – mondta Mika Kivimäki, a University College London kutatásvezetője.

Hozzátette, hogy elképzelhető, az elhízás gyengíti az immunrendszer képességét a baktériumokkal, vírusokkal, parazitákkal vagy gombákkal szembeni védekezésre, ami súlyosabb betegségekhez vezethet. Kivimäki ugyanakkor kiemelte, hogy további kutatások szükségesek az összefüggések mögötti mechanizmusok megerősítésére.

A tanulmány korlátai között szerepel, hogy mivel megfigyeléses vizsgálatról van szó, közvetlen ok-okozati összefüggés nem állapítható meg. Emellett a BMI-re alapozott elemzés nem tükrözte teljes mértékben az olyan tényezőket, mint a zsíreloszlás vagy a metabolikus diszfunkció.

Globális jelentőség
A kutatók a kockázati arányokat a világ elhízási és fertőzéses halálozási adataira vetítve arra jutottak, hogy a fertőzéses halálesetek 9–11%-a globálisan elkerülhető lenne, ha az elhízást megszüntetnék.

Az országok között jelentős eltérések vannak. Az Egyesült Államokban az elhízással összefüggő fertőzéses halálesetek aránya a legmagasabb, 25,7%. Spanyolországban 21,2%, az Egyesült Királyságban 17,4%, Németországban 14,7%. India és Kína esetében a legkisebb a terhelés, 9% és 3,8%.

Az EU adatai szerint Európában a felnőttek körülbelül 17%-a elhízott, és 51%-uk túlsúlyos, amit a Világegészségügyi Szervezet (WHO) „elhízás járványnak” nevezett.

A WHO Európa célja az volt, hogy 2025-re megállítsa a felnőttkori elhízás növekedését a 2010-es szinten, de egyetlen európai ország sem érte el ezt, a ráták 1975 óta 138%-kal nőttek. Az újabb célok a 2022–2030 közötti Nem fertőző betegségek cselekvési tervében 30%-os relatív csökkenést irányoznak elő az átlagos BMI-ben 2030-ig, beleértve a gyermekelhízás megállítását is.