Egy hét közösségi média nélkül: tényleg javul a mentális egészség?

A JAMA Network Open folyóiratban megjelent vizsgálat 373, 18 és 24 év közötti fiatalt követett két héten át, miközben ők rendszeresen használták a Facebookot, az Instagramot, a Snapchatet, a TikTokot és az X-et. A kutatók nyomon követték a tényleges használati adatokat is.

A résztvevők közel 80%-a vállalt egy egyhetes közösségimédia-detoxot a két hetes megfigyelést követően. Minden résztvevő feljegyezte, hogyan érezte magát a detox előtt, alatt és után.

Az eredmények szerint:

• minden negyedik fiatalnál csökkentek a depressziós tünetek,

• 16% kevesebb szorongást tapasztalt,

• 15% pedig az alvászavarak (elsősorban az álmatlanság) enyhüléséről számolt be.

A szünet különösen hatásos volt azoknál, akik a kutatás előtt is mérsékelt vagy magas mértékű depressziót, szorongást vagy alvásproblémákat jeleztek.

A magányra nem volt hatással

A kutatók szerint ugyanakkor a közösségi médiától való tartózkodás nem csökkentette a magányérzetet, mivel a résztvevők egy hétig nem kapták meg a szokásos online visszajelzéseket, kommenteket vagy kedveléseket.

Josep Maria Suelves, a Katalóniai Nyílt Egyetem kutatója szerint bár a közösségi média elősegítheti a kapcsolattartást, gyakori és hosszú használata rontja az egészséges életmódszokásokat – például a testmozgást és az alvást –, illetve növelheti a negatív hatásoknak való kitettséget. Így könnyebben alakulhatnak ki olyan problémák, mint a depresszió, a függőség vagy a társas elszigetelődés.

Nem tűnt el teljesen a képernyőidő

A detox idején a résztvevők átlagosan így is napi 30 percet töltöttek telefonjukon – ez azonban jóval kevesebb, mint a korábbi közel két óra. A legtöbben az Instagram és a Snapchat miatt „szegték meg” a detoxot, míg a Facebookot, az X-et és a TikTokot sokkal ritkábban nyitották meg.

További kutatásokra van szükség

A szakemberek szerint több vizsgálat kell annak megállapítására, mennyi ideig érdemes szünetet tartani a közösségi médiától ahhoz, hogy mérhetően csökkenjenek a depresszió és a szorongás tünetei.

A kutatás másik korlátja, hogy a résztvevők nagy része nő, főiskolás korú és magas iskolai végzettségű volt, ezért az eredmények nem feltétlenül általánosíthatók szélesebb körre.

Suelves hozzátette: érdemes lenne a jövőben azt is vizsgálni, hogyan hat a kevesebb közösségimédia-használat más káros szokásokra, például a mozgásszegény életmódra vagy a túl kevés pihenésre.

José Perales, a Granadai Egyetem pszichológus professzora szerint a kutatás korlátai közé tartozik az is, hogy a detox önkéntes volt: „A kutatásban a résztvevők saját döntése szerint vállalt detox torzítást okozhat, hiszen így azok maradtak a vizsgálatban, akik motiváltabbak vagy nagyobb változást vártak.”