Minden hatodik fertőzés már nem reagál az antibiotikumokra, figyelmeztet a WHO

A jelenséget antimikrobiális rezisztenciának (AMR) nevezik, ami akkor alakul ki, amikor a baktériumok és más kórokozók – például a vért, a bélrendszert, a húgyutakat vagy a nemi szerveket fertőzők – annyira alkalmazkodnak, hogy az antibiotikumok többé nem képesek elpusztítani őket.

A folyamatot az emberi viselkedés is gyorsítja – például amikor valaki idő előtt abbahagyja az antibiotikum-kúrát, vagy az orvos olyan betegségekre ír fel antibiotikumot, amelyekre az egyáltalán nem hatásos.

A WHO több mint 23 millió esetet elemzett 104 országban 2023-ban, és megállapította, hogy 2018 óta az antibiotikum-rezisztencia 40 százalékkal nőtt az általuk vizsgált kórokozó–gyógyszer párosokban.

A probléma különösen súlyos alacsony- és közepes jövedelmű országokban, ahol a laboratóriumi diagnosztika, a felügyelet és a hatékony alternatív kezelésekhez való hozzáférés korlátozott.
A WHO becslése szerint Délkelet-Ázsiában és a Közel-Keleten minden harmadik, Afrikában pedig minden ötödik bakteriális fertőzés már rezisztens az antibiotikumokra.

A fejlett országok sem kivételek: egy 2024-es tanulmány szerint a rezisztencia miatt bekövetkező halálesetek száma évente 125 ezerről 192 ezerre nőhet 2050-re.

„Az antimikrobiális rezisztencia gyorsabban terjed, mint ahogy az orvostudomány fejlődni tudna – ez az egész világ egészségét fenyegeti” – mondta Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója.

A kórházi fertőzések a legveszélyesebbek

A jelentés szerint az antibiotikumokkal szembeni ellenállás leggyorsabban a Gram-negatív baktériumok között terjed – ezek felelősek sok súlyos kórházi fertőzésért.
A véráramba jutva ezek a kórokozók szepszist, szervleállást vagy akár halált is okozhatnak.

Bizonyos fajok, mint a Klebsiella pneumoniae és az E. coli, Afrika egyes részein már 70 százalék feletti rezisztenciát mutatnak, ami súlyosan korlátozza a kezelési lehetőségeket.

A Salmonella és az Acinetobacter baktériumok szintén egyre ellenállóbbak a karbapenemekkel és fluorokinolonokkal szemben, amelyek korábban az utolsó védelmi vonalat jelentették.

Sőt, a tripper (gonorrhoea) kezelésére jelenleg egyedüliként használt ceftriaxon is kezd hatástalanná válni a Közel-Kelet egyes térségeiben – ami azt jelentheti, hogy a világ egyik leggyakoribb nemi úton terjedő betegsége hamarosan teljesen kezelhetetlenné válhat.

A WHO arra kéri az országokat, hogy csökkentsék a túlzott antibiotikumhasználatot, különösen az erős, úgynevezett „Watch” kategóriába tartozó gyógyszerekét.
A cél, hogy 2030-ra az antibiotikum-felhasználás 70 százaléka az alapvető, „Access” kategóriába tartozó, elsőként javasolt szerekből álljon – ez az ENSZ által tavaly kitűzött cél.

„A jövőnk azon múlik, képesek vagyunk-e megerősíteni a fertőzések megelőzését, diagnosztizálását és kezelését – és új generációs antibiotikumokat, illetve gyors diagnosztikai teszteket fejleszteni” – tette hozzá Tedros.