Az agy csak 30 után válik felnőtté – új kutatás

A kutatás öt nagy „korszakot” különít el, amelyeket négy fontos fordulópont választ el egymástól: 9, 32, 66 és 83 éves korban. Ezek a határvonalak jelzik, mikor változik meg jelentősen az agy rugalmassága, vagyis az a képessége, hogy új idegi kapcsolatok kiépítésével újraszervezze önmagát.

Az agy öt életkori szakasza

Gyermekkor (0–9 év):
A korai években az agy gyorsan növekszik, de a működése még kevéssé hatékony. A tanulás, felejtés és újratanulás kaotikus folyamata miatt rengeteg idegi kapcsolat jön létre, majd kerül „metszésre”.

Hosszúra nyúló serdülőkor (9–32 év):
A kutatás újszerű megállapítása, hogy a serdülőkor egészen 32 éves korig tart. Ebben az időszakban az agy a legrugalmasabb: ekkor a legkönnyebb új kapcsolatokat kiépíteni. Ez egyben az az időszak is, amikor leggyakrabban jelennek meg a mentális zavarok első tünetei.

Felnőttkor (32–66 év):
Ez a leghosszabb életszakasz. Az agy működése stabilizálódik, de hatékonysága lassan csökken. Bár az idegi hálózat kevésbé rugalmas, ez az évtizedekig tartó stabil működés időszaka.

Korai időskor (66–83 év):
Az agy működése átrendeződik: az egyes területek szorosabban kezdenek együttműködni, miközben az egész agy egységessége csökken. Ekkor jelennek meg gyakrabban neurodegeneratív betegségek és a szív- és érrendszeri problémák.

Késői időskor (83+ év):
A változások hasonlóak az előző szakaszhoz, de gyorsabb ütemben zajlanak.

A kutatás több mint 4 000, 0 és 90 év közötti résztvevő agyi diffúziós MRI-felvételeit elemezte, így térképezve fel az agy szerveződésének változásait.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A szakértők szerint az agy olyan, mint egy hálózat, amelyben az információ különböző „csomópontok” között áramlik. Egy kutató egy szemléletes hasonlattal élt: képzeljünk el egy takarót, rajta egy guruló golyóval. A mélyebb zsebek jelképezik az egyes agyi területeket, a köztük való közlekedés könnyebbsége pedig az agy hálózati hatékonyságát.

Fontos azonban megérteni, hogy a hálózati hatékonyság nem egyenlő az intelligenciával. A serdülők agya ugyan technikailag „hatékonyabb”, mégsem gondolkodnak érettebben, mint a felnőttek. Az élettapasztalat, a bölcsesség, a „kristályosodott intelligencia” ugyanis más agyi folyamatokhoz kötődik.

Mit jelent a sebészetben?

A neuroszebészek szerint a kutatás megerősíti, amit a klinikai gyakorlatban régóta látnak: az agy műtéti terhelhetősége és regenerálódási képessége életkoronként jelentősen eltér. A gyermekek agya rendkívül rugalmas, a felnőttkor stabil, míg az idősebb páciensek szervezete lassabban és nehezebben áll helyre.

Összefoglalva

• Az agyunk fejlődése 30 év felett válik teljessé.

• A serdülőkor idegrendszeri szempontból sokkal hosszabb, mint korábban gondoltuk.

• Az agy rugalmassága idővel csökken, de a tapasztalat és bölcsesség tovább nő.

• Az életkori sajátosságok megértése fontos a betegségek megelőzésében és a sebészeti döntésekben is.