Riasztóan magas szintre emelkedett a gyermekkori elhízás Európában

A gyermekkori elhízás súlyos probléma Európában, és életveszélyes egészségügyi kockázatokkal jár – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új jelentéséből.

A friss felmérés szerint minden negyedik kisgyermek túlsúlyos, és közülük minden tizedik elhízott. A helyzet különösen aggasztó Dél-Európában, ahol majdnem minden ötödik gyermek elhízott.

Életre szóló egészségügyi kockázatok

A gyermekkori elhízás nemcsak rövid távon jelent problémát: felnőttkorban is megnöveli a cukorbetegség, a rák, a szívbetegség, a stroke és számos krónikus betegség kockázatát.

A 2022 és 2024 között végzett WHO-felmérés 37 európai ország mintegy 470 000, 6–9 éves gyermekének adatait vizsgálta, és több mint 150 000 gyermek esetében részletesen elemezte a családi és egészségmagatartási szokásokat is.

Az eredmények szerint a fiúk gyakrabban elhízottak, mint a lányok: 13% a 9%-hoz képest.

A szülők sokszor nem látják a problémát

Bár néhány országban az elhízás aránya az utóbbi időben nem nőtt tovább, a WHO szakértői nem nyugodtak meg.

„A gyermekkori túlsúly és elhízás továbbra is riasztóan magas, és komolyan veszélyezteti a jelenlegi és jövőbeli generációk egészségét” – figyelmeztetett Kremlin Wickramasinghe, a WHO Európai Regionális Irodájának táplálkozásért és elhízásért felelős szakértője.

A jelentés szerint sok szülő alábecsüli gyermeke súlyát: az elhízott vagy túlsúlyos gyerekek 66%-ának a szülei azt hitték, hogy gyermekük normál súlyú vagy éppen sovány.

Egészségtelen étkezés és túl sok képernyőidő

A gyermekek étrendje Európa-szerte általában nem megfelelő.
Mindössze a gyerekek 32%-a eszik naponta zöldséget, miközben:

• 41% rendszeresen fogyaszt édességet,

• 29% iszik cukros üdítőt,

• és 16% eszik sós nassolnivalót heti három alkalomnál többször.

A táplálkozási szokások társadalmi-gazdasági különbségeket is mutatnak: a magasabban képzett szülők gyermekei általában egészségesebben étkeznek.

Pozitívum, hogy a szülők többsége szerint gyermeke naponta legalább egy órát aktív, és 89% legalább kilenc órát alszik – mindkettő fontos tényező az egészséges fejlődéshez.

Ugyanakkor a gyerekek rengeteg időt töltenek képernyő előtt:

• 42% napi legalább két órát néz képernyőt hétköznap,

• hétvégén ez az arány 78%-ra emelkedik.
  A képernyőidő különösen fiúknál és alacsonyabban iskolázott szülők gyermekeinél magasabb.

A WHO javaslatai

A WHO szerint az országoknak határozott intézkedéseket kell hozniuk az egészségesebb környezet megteremtésére:

• Adók kivetése a cukros italokra és egészségtelen ételekre,

• Szigorúbb táplálkozási előírások az iskolai menzákon,

• valamint több mozgást ösztönző program és közpolitika bevezetése.

A szervezet szerint „a gyermekkori elhízás megelőzése nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi és gazdasági érdek is – hiszen a most elhízott gyermekek nagy része felnőttkorban is túlsúlyos marad”.