Tudományos mérföldkő: sertésmáj tartotta életben a férfit fél éven át

A beavatkozás ugyanakkor rávilágított a még megoldatlan problémákra is: súlyos szövődmények léptek fel, amelyek végül a beteg halálához vezettek.

Egy új korszak kezdete – de veszélyes terep

A 71 éves páciens hepatitis B és májrák miatt szenvedett májelégtelenségben, de nem volt alkalmas hagyományos átültetésre, és emberi donor sem állt rendelkezésre.
Az orvosok ezért egy Diannan miniatűr sertésből származó májat ültettek be, amelynek génjeit tíz ponton módosították, hogy csökkentsék az immunrendszer általi kilökődést és biztonságosabbá tegyék a véralvadást.

Az első hetekben a szerv meglepően jól működött: epét és véralvadási faktorokat termelt, és nem mutatott kilökődési jeleket.
A 38. napon azonban egy ritka, súlyos szövődmény, az ún. xenotranszplantációval összefüggő trombotikus mikroangiopátia (xTMA) alakult ki, amelyet immunreakciók és érkárosodás okoztak.
A kezelések ideiglenesen stabilizálták az állapotot, de a beteg később ismételt belső vérzéseket kapott, és 171 nap után elhunyt.

„Ez egy döntő lépés előre”

„Ez az eset bizonyítja, hogy egy genetikailag módosított sertésmáj képes hosszabb ideig működni emberi szervezetben” – mondta Beicheng Sun, a kutatás vezetője.
„Ugyanakkor komoly kihívások maradtak, különösen a véralvadási zavarok és az immunreakciók kezelése terén.”

A WHO adatai szerint világszerte több ezer ember hal meg májátültetésre várva — csak Kínában évente több százezer betegből mindössze körülbelül 6 000 jut emberi donormájhoz.
A kutatók abban bíznak, hogy a jövőben a génmódosított állati szervek segíthetnek áthidalni az emberi donorszervek hiányát.