Munkahelyi tényezők, amelyek észrevétlenül növelik az alkoholfogyasztást

A Flinders Egyetem vezetésével készült új tanulmány szerint bár az olyan munkahelyi tényezők, mint a hosszú munkaidő, a műszakos munkarend vagy a munkával járó terhelés valóban hozzájárulhatnak a kockázatos alkoholfogyasztáshoz, a személyes és társadalmi tényezők még nagyobb szerepet játszanak.

A Drug and Alcohol Review folyóiratban megjelent kutatás több mint húsz év adatait elemezte az ausztrál HILDA (Household Income and Labour Dynamics in Australia) felmérésből, hogy feltárja, miként hatnak a munkával kapcsolatos körülmények az alkoholfogyasztási szokásokra.

Meglepő eredmények a munka és az ivás kapcsolatáról

A tanulmány vezető szerzője, Dr. Gianluca Di Censo (Flinders University, Orvostudományi és Közegészségügyi Kar; NCETA) szerint az eredmények több elterjedt feltételezést is megkérdőjeleznek.

„Gyakran gondoljuk, hogy a munkahelyi stressz az egyik fő oka a túlzott alkoholfogyasztásnak, de kutatásunk azt mutatja, hogy a szociodemográfiai és egészségi tényezők ennél is fontosabbak” – mondta Di Censo.

Ugyanakkor hangsúlyozta: bizonyos munkakörülmények valóban növelik a kockázatot, ezért ezek felismerése kulcsfontosságú a hatékony megelőzés és beavatkozás szempontjából.

Kik a leginkább veszélyeztetettek?

A kutatás több mint 26 000 dolgozó ausztrál adatait elemezte, és több fontos összefüggést tárt fel:

• A heti 40 óránál hosszabb munkaidő nagyobb eséllyel járt együtt tartósan káros alkoholfogyasztással.

• A műszakos munkát végzők körében gyakoribb volt az alkalmi, nagy mennyiségű ivás.

• Azok, akik több munkaórát szerettek volna, szintén magasabb kockázatot mutattak – ami utalhat anyagi stresszre, túlzott munkaközpontúságra vagy más, hajlamosító tényezőkre.

Érdekes módon a munkahelyi elégedettség és az észlelt stressz önmagukban nem bizonyultak erős előrejelzőnek. Ez arra utal, hogy inkább a munka szerkezeti jellemzői – például az óraszám és a munkarend – számítanak, nem pedig az, hogyan élik meg az emberek a munkájukat.

Az életkor és az életmód is számít

A munkahelyi tényezőkön túl jelentős különbségek mutatkoztak életkor, nem és életmód szerint:

• A 18–29 éves fiatalok közel nyolcszor nagyobb eséllyel vettek részt nagyivásban, mint idősebb kollégáik.

• A férfiak jóval gyakrabban lépték túl az ajánlott alkoholfogyasztási határokat, mint a nők.

• A legerősebb, befolyásolható kockázati tényező a dohányzás volt: a dohányosok közel háromszor nagyobb eséllyel ittak kockázatos mennyiségben.

„Ez azt mutatja, hogy a megelőző programoknak nem szabad csak az alkoholra koncentrálniuk” – hangsúlyozta Di Censo. „Az olyan megközelítések, amelyek egyszerre több egészségkárosító viselkedést – például a dohányzást és az ivást – céloznak, hatékonyabbak lehetnek.”

Mit tehetnek a munkaadók?

A tanulmány társszerzője, Dr. Kirrilly Thompson szerint az eredmények egyértelmű üzenetet hordoznak a munkaadók számára.

„A munkahelyek nem hagyhatják figyelmen kívül ezt a problémát. A hosszú munkaidő és a műszakos munkavégzés összefügg a káros alkoholfogyasztással, miközben olyan tévhitek is élnek, mint hogy az alkohol segít az alvásban” – mondta.

A szakértők szerint a munkaadók szerepe kulcsfontosságú:

• hiteles tájékoztatás az alkohol valódi hatásairól,

• a munka–magánélet egyensúlyának támogatása,

• stresszkezelési lehetőségek biztosítása

mind hozzájárulhatnak az alkohol okozta ártalmak csökkentéséhez.

Következtetés

Bár a tanulmány nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot, az összefüggések elég erősek ahhoz, hogy iránymutatást adjanak munkahelyi egészségprogramok és szakpolitikák kialakításához.

A kutatók szerint a célzott, testreszabott megközelítés a leghatékonyabb: a fiatal férfiak, valamint a fizikailag megterhelő munkát végzők különösen veszélyeztetett csoportot jelentenek.

„Ha felismerjük, hogyan fonódnak össze a munkakörülmények és az alkoholfogyasztási szokások, egészségesebb munkahelyi környezetet teremthetünk mindenki számára” – összegezte Di Censo.