A világ népességének háromnegyede omega–3-hiányos

Bár az omega–3 zsírsavak támogatják a szív- és érrendszeri, kognitív, immun- és anyai egészséget, az eltérő nemzetközi ajánlások és az alacsony halfogyasztás gátolja a megfelelő bevitel elérését.

A kutatók arra szólítanak fel, hogy növekedjen az omega–3-bevitel, miután eredményeik szerint a világ népességének 76%-a nem fogyasztja az ajánlott mennyiséget. A tanulmány feltérképezte a világszerte elérhető ajánlásokat, valamint az ezek és a tényleges bevitel közötti hiányosságokat.

Az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA) ajánlott és tényleges fogyasztása közötti különbségeket a brit University of East Anglia (UEA), a University of Southampton és a Holland & Barrett együttműködésében vizsgálták.

A leggyakoribb nemzetközi ajánlások szerint a felnőtteknek napi 250 mg EPA és DHA együttes bevitele javasolt, míg várandós nők esetében további 100–200 mg DHA ajánlott.

A tanulmány társszerzője, Anne Marie Minihane, a UEA Norwich Medical School professzora szerint:
„Jelentős eltéréseket találtunk az ajánlások és a tényleges fogyasztás között. Ennek áthidalásához könnyebb és fenntarthatóbb módokra van szükség az omega–3 bevitelére – például omega–3-mal dúsított élelmiszerekre vagy étrend-kiegészítőkre. Ezek segíthetnek abban, hogy többen élvezhessék a magasabb bevitelhez kapcsolódó egészségügyi előnyöket.

Reméljük, hogy ez a munka iránymutatást ad a táplálkozástudományi szakembereknek, klinikusoknak, az élelmiszer- és étrend-kiegészítő iparnak, a döntéshozóknak és a fogyasztóknak is.”

Összességében az ajánlások teljesítése javíthatja az egészséget és a kognitív funkciókat, valamint csökkentheti a krónikus betegségek kockázatát.

Az omega–3 jelentősége

A Nutrition Research Reviews folyóiratban megjelent publikáció az első olyan globális áttekintés, amely az omega–3 zsírsavakat az élet minden szakaszában vizsgálja.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy világszerte továbbra is kritikusan alacsony az omega–3-bevitel, ezért fenntartható és széles körben hozzáférhető forrásokra van szükség.

A társszerző Dr. Abbie Cawood, a Holland & Barrett tudományos igazgatója és a University of Southampton vendégkutatója így fogalmazott:
„A hosszú láncú többszörösen telítetlen zsírsavak – különösen az EPA és a DHA – egészségügyi előnyei túl jelentősek ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk őket. Az ajánlott mennyiségek pusztán étrendből történő elérése sokak számára nehéz, ami rávilágít a hozzáférhető és fenntartható EPA- és DHA-források szükségességére. Az omega–3 zsírsavak kulcsszerepet játszanak az egészségben, ezért elengedhetetlen, hogy minden életszakaszban biztosított legyen a megfelelő bevitel – akár étrenddel, akár kiegészítéssel.”

Reményei szerint az áttekintés hozzájárul az omega–3 ajánlások pontosításához, valamint a jövőbeli táplálkozási irányelvek és közegészségügyi stratégiák kialakításához.

A kutatók kiemelik, hogy az omega–3 csökkenti a koraszülés kockázatát, támogatja a csecsemők látás- és kognitív fejlődését, javítja a szív- és érrendszeri egészséget és az immunfunkciókat, emellett mérsékli a depresszió és a kognitív hanyatlás kockázatát is.

Az omega–3 körüli zavar tisztázása

Az áttekintés célja, hogy tisztázza az omega–3-bevitellel kapcsolatos ellentmondásokat, mivel az ajánlások országonként eltérnek.

Philip Calder professzor, a University of Southampton munkatársa szerint:
„Az EPA és DHA omega–3 zsírsavak egész életen át nélkülözhetetlenek az egészséghez. Ahhoz azonban, hogy előnyeiket élvezhessük, az embereknek először tudniuk kell, mennyit kellene belőlük fogyasztaniuk.

Ebben az áttekintésben világszerte összegyűjtöttük az egészséges lakosságra vonatkozó EPA- és DHA-ajánlásokat, hogy választ adjunk arra az alapvető kérdésre: ‘Mennyire van szükségem?’ Az egyértelmű, hogy a legtöbben nem érik el ezeket a szinteket.”

Egy másik kutatás szerint az EPA-kiegészítés hatása egyénenként jelentősen eltérhet, mivel mindenkinek egyedi „lipidujjlenyomata” van a vérben keringő lipoproteinek tekintetében, amely még nagy dózisú EPA-bevitel mellett is megmarad.

További akadályt jelent az alacsony halfogyasztás, a fenntarthatósági aggályok, valamint az, hogy egyes népességcsoportok számára korlátozott az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos tanácsadás elérhetősége – emelik ki a kutatók.

Korábban a Nutrition Insight az antarktiszi krillhalászat szabályozását és fenntarthatóságát is vizsgálta a növekvő társadalmi figyelem és a klímaváltozás által veszélyeztetett krillállományok kapcsán. A krill az EPA, a DHA, az asztaxantin és a foszfolipidek egyik forrása, amelyeket humán és állati étrend-kiegészítők gyártásához használnak.