Mit csinál az agyunk, amikor rémálmunk van?

Mi zajlik az agyunkban, amikor álmodunk – vagy épp rémálom gyötör minket? Ezt próbálják most megfejteni a Pennsylvaniai Állami Egyetem idegtudósai egy hároméves kutatási program keretében.

A kutatók egereken tanulmányozzák az álmodás és a rémálmok idegi mechanizmusait, fejlett agyi képalkotó eljárásokkal. A céljuk, hogy jobban megértsék, hogyan kapcsolódnak a rémálmok a szorongásos zavarokhoz és a poszttraumás stressz szindrómához (PTSD).

„Valójában még mindig nem tudjuk pontosan, mik is a rémálmok” – mondta Patrick Drew, a Penn State idegmérnöki professzora. – „Tudjuk, hogy a gyors szemmozgásos (REM) alvás fázisában jelentkeznek, és valószínűleg az agy félelemért felelős áramköreit aktiválják, de hogy pontosan mi történik ilyenkor, azt senki sem tudja.”

A tudósok szerint minden állat álmodik, de arról már nincs egyetértés, miért. Az emberek évente átlagosan 10–20 rémálmot élnek át. Drew szerint, ha megértjük, hogyan néz ki az „egészséges álmodás”, az segíthet feltárni olyan betegségek működését is, mint például az Alzheimer-kór, ahol az alvási folyamatok sérülnek.

A kutatásban az egereket két hétig mefloquin nevű gyógyszerrel kezelik – ez egy korábban malária ellen alkalmazott szer, amelyet súlyos idegrendszeri mellékhatásai, köztük élénk rémálmok miatt már nem írnak fel.

A kutatók az állatok pupillaméretét figyelik, hogy meghatározzák, épp melyik alvási fázisban (REM vagy nem-REM) vannak. Az élénk álmok jellemzően REM-alvás közben jelennek meg.

Az egerek arckifejezéseit és agyi aktivitását különböző technikákkal elemzik, többek között funkcionális MRI-vel (ami a véráramlás változásait követi), valamint kalciumjel-felvétellel, amely megmutatja, mikor aktiválódnak az idegsejtek.

Ezek a módszerek segítenek azonosítani, mely neuronok vesznek részt az álmodás folyamatában, és hogyan változik közben a prefrontális kéreg (az érzelmek szabályozásáért felelős terület) és az amygdala (a félelem feldolgozásának központja).

A tudósok reményei szerint a vizsgálatok alapján előrejelző modellt dolgozhatnak ki, amely segít megérteni, mikor és hogyan alakulhatnak ki szorongásos zavarok a rémálmok megjelenésével összefüggésben.

Ha sikerrel járnak, az eredmények új, alváson alapuló kezelési módszerekhez vezethetnek olyan mentális betegségek esetén, mint a PTSD vagy a krónikus szorongás.