Az igazság az alvásról: Miért nem mindenkinek kell nyolc óra?

A „mindenkinek 8 óra kell” mítosz

Sokan hiszik, hogy a napi nyolc óra alvás az aranyszabály. A valóságban azonban nincs mindenkire érvényes szám. Egészséges felnőttek esetében a kutatások szerint 7–9 óra az ideális tartomány, de az alvásigény életkoronként is változik.
A csecsemők akár 14–17 órát, az idősebb felnőttek pedig általában 7–8 órát igényelnek. A legfontosabb tehát nem a pontos szám, hanem az, hogy kipihenten és energikusan ébredjünk.

2. Le lehet „szoktatni” a testet a hosszú alvásról?

Sokan próbálják „kondicionálni” magukat kevesebb alvásra – például hat órára –, de ez sajnos csak mítosz. A szervezetünk nem tud alkalmazkodni a tartós alváshiányhoz, legfeljebb megszokja a fáradtságot.
A szakértők szerint valójában nagyon kevés ember képes jól működni hat óránál kevesebb alvással, és ez általában ritka genetikai mutációval magyarázható.
Ahogy Cynthia LaJambe alvásszakértő fogalmaz:

„Sokan azt hiszik, hozzászoktak a kevesebb alváshoz, de valójában csak nem érzékelik a teljesítményük romlását.”

3. A nappali szundikálás ártalmas?

Nem feltétlenül. Bár a túl hosszú nappali alvás valóban megzavarhatja az éjszakai pihenést, egy rövid, 20 perces szundi frissítő hatású lehet.
Kutatások szerint a délutáni alvás javítja a koncentrációt, a hangulatot és a reakcióidőt is. A legtöbb emlős – és számos kultúra – természetesnek tartja a napközbeni pihenést, gondoljunk csak a mediterrán „sziesztára”.
A lényeg: rövid legyen, és ne közvetlenül lefekvés előtt történjen.

4. Minden állat alszik?

Meglepő, de nem. Bár az ember és sok állat valóban alszik, vannak fajok, amelyek sosem mutatják az alvás tipikus jeleit. Egyes halak, hüllők vagy rovarok például csupán pihenő állapotba kerülnek, de nem mennek át az alvás fázisain, mint mi.
A tudósok szerint az alvás rendkívül összetett folyamat – nem egyszerűen a tudat kikapcsolása, hanem ritmikus idegrendszeri ciklusok sorozata. Ezért is olyan nehéz pontosan meghatározni, mit jelent az „alvás” az állatvilágban.

5. Több alvás = jobb egészség?

Sajnos nem feltétlenül. Bár a kialvatlanság káros, a túl sok alvás is összefügghet egészségügyi problémákkal. Egy 6 éven át tartó vizsgálat szerint azok, akik rendszeresen átlag fölött aludtak, hajlamosabbak voltak az elhízásra és bizonyos szív-érrendszeri betegségekre.
Sőt, más kutatások szerint a túl rövid és a túl hosszú alvás egyaránt növelheti a halálozási kockázatot. A kulcs tehát az egyensúly: a testünk pontosan jelzi, mennyi pihenésre van szüksége.

6. Meghalhatunk az alváshiánytól?

Ez az egyik legmakacsabb tévhit – és szerencsére nem igaz. Bár az extrém alváshiány súlyos testi és mentális tüneteket okoz, önmagában nem halálos.
Az 1960-as években Randy Gardner, egy amerikai diák, 11 napig maradt ébren egy kísérlet során. Tapasztalt hallucinációkat, memóriazavarokat és hangulatingadozásokat, de később teljesen felépült.
Az viszont tény, hogy a krónikus alváshiány fokozza a balesetek kockázatát és hozzájárulhat betegségek – például szívproblémák, cukorbetegség és elhízás – kialakulásához.

Összegzés

Az alvás nem luxus, hanem létfontosságú biológiai szükséglet. A tudomány szerint az ideális alvásidő 7–9 óra a legtöbb felnőtt számára, de mindenki másképp működik.
Ne próbáljuk meg „megerőszakolni” a testünket kevesebb pihenéssel, és ne érezzünk bűntudatot egy rövid délutáni szundi miatt sem.
Az alvás az egyik legjobb befektetés az egészségünkbe – csak meg kell tanulnunk hallgatni a testünk jelzéseire.