Gluténmentes tévhitek: a kutatók új magyarázatot találtak az érzékenységre

A tévhitekkel szakítva

Sok ember tapasztal puffadást, hasi fájdalmat, fáradékonyságot vagy más kellemetlen tüneteket a gluténtartalmú ételek fogyasztása után, miközben náluk nem diagnosztizálható cöliákia. Ezt az állapotot nevezi az orvostudomány nem cöliákiás gluténérzékenységnek.
Az új kutatás azonban rávilágít: a legtöbb esetben nem maga a glutén váltja ki a tüneteket.

„A közhiedelemmel ellentétben az emberek többsége, aki úgy gondolja, hogy gluténérzékeny, valójában nem a gluténre reagál” – mondta a kutatás vezetője, Jessica Biesiekierski, a Melbourne-i Egyetem docense.
„Eredményeink azt mutatják, hogy a tüneteket sokkal inkább a fermentálható szénhidrátok (FODMAP-ok), a búza egyéb összetevői, vagy épp az étkezéssel kapcsolatos elvárások és korábbi tapasztalatok váltják ki.”

Nem a glutén, hanem az agy–bél kapcsolat a kulcs

A kutatócsoport több országban – Ausztráliában, Hollandiában, Olaszországban és az Egyesült Királyságban – végzett átfogó elemzést a rendelkezésre álló bizonyítékokról. Az eredmények szerint csak néhány, szigorúan ellenőrzött kísérlet mutatott valódi gluténreakciót, és a legtöbb résztvevő ugyanúgy reagált a gluténra, mint a placebóra.

Más szóval, a szervezet válasza nem a glutén jelenlététől, hanem a bélrendszer érzékenységétől és az agy által közvetített észleléstől függött.

„Az irritábilis bél szindrómához (IBS) hasonlóan a nem cöliákiás gluténérzékenység inkább a bél–agy interakciók zavaraként értelmezhető, nem pedig különálló gluténbetegségként” – tette hozzá Biesiekierski.

Az eredmények új irányt mutathatnak az orvoslásban

A tanulmány komoly hatással lehet arra, hogyan közelítik meg az orvosok és a dietetikusok a gluténérzékenységet. A túlzottan szigorú gluténmentes étrend gyakran felesleges, sőt, táplálkozási hiányosságokhoz is vezethet, ha nem megfelelően állítják össze.

Jason Tye-Din professzor, a Royal Melbourne Hospital gasztroenterológusa szerint az új megközelítés segíthet pontosabb diagnózisokat felállítani, és személyre szabott kezeléseket kínálni.

„Fontos megkülönböztetni az NCGS-t más bélrendszeri betegségektől, hogy a páciensek a valódi okot kezelő, személyre szabott terápiát kapjanak” – mondta.

A kutatók szerint a hatékony ellátás az étrendi módosítások és a pszichológiai támogatás kombinációját igényli, miközben figyelni kell a megfelelő tápanyagbevitelre is.

A jövő útja: kevesebb tévhit, több tudomány

A kutatók azt remélik, hogy eredményeik segítenek megváltoztatni a közgondolkodást, amely a glutént gyakran „rosszfiúként” állítja be.

„A közegészségügyi üzeneteknek el kell mozdulniuk attól a narratívától, hogy a glutén önmagában káros” – hangsúlyozta Biesiekierski.
„Ez a kutatás azt mutatja, hogy a probléma sokkal összetettebb, és inkább a bél–agy kommunikációhoz kapcsolódik.”

A szerzők szerint a következő lépés a jobb diagnosztikai eszközök kifejlesztése, a szigorúbb klinikai vizsgálatok, valamint a lakosság pontosabb tájékoztatása és az élelmiszerek címkézésének javítása lesz.