Probiotikumok, tesztek, csodaszerek – mit higgy el a bélflóráról, és mit ne?

A tudomány azonban még messze nem tart ott, hogy minden kérdésre választ adjon. A hiányos bizonyítékok helyét pedig gyakran félrevezető trendek, hangzatos reklámok és drága, de felesleges tesztek töltik be.

A Euronews Health szakértőkkel beszélt, akik segítenek tisztábban látni a bélflóra körüli felhajtásban. Egyetértettek abban, hogy „tökéletes bélflóra” nem létezik, mivel mindannyiunk mikrobiomja egyedi – és a változás nem feltétlenül rossz dolog.

„A mikrobiom esetében nagyon ritka, hogy egyetlen válasz mindenkire igaz legyen. Az egyszerű történetek itt nem működnek.”
– mondta Alan Walker, a University of Aberdeen mikrobiológusa.

1. Az otthoni bélflóra-tesztek nem adnak teljes képet

Ma már rengeteg, otthon is elvégezhető „bél-egészség teszt” kapható, amelyek egy székletminta alapján megmondják, mely ételek „jók” vagy „rosszak” a számodra.
A probléma: ezek az értékelések félrevezetőek, figyelmeztet Lucas Wauters, a belgiumi UZ Leuven gasztroenterológusa.

Bár egyes tesztek valós tudományos alapokon nyugszanak (például ételintolerancia vagy béláteresztés vizsgálata), sok esetben túlzott következtetéseket vonnak le kevés bizonyítékból.

Ha a teszt egyúttal étrend-kiegészítőt vagy „gyógyító” port is ajánl, az már komoly red flag.

„Ha az eredmény automatikusan egy termékre irányít, az már közel áll a szélhámossághoz” – mondja Wauters.

2. Kerüld a „csodaszereket” és gyors megoldásokat

Kapszulák, detox italok, porok, „bélbarát” juice-ok – a polcok tele vannak velük.
Walker szerint mielőtt bármit megveszel, nézd meg, hogy valóban embereken is tesztelték-e.

„Ha nincs bizonyíték, az nem azt jelenti, hogy biztosan nem működik – de egyelőre hitkérdés” – mondja.

3. A probiotikumok nem csodaszerek

A probiotikumok hasznos baktériumok, amelyek segíthetnek a bél egyensúlyának helyreállításában, míg a prebiotikumok olyan tápanyagok, amelyek ezeket a jó baktériumokat táplálják.
Probiotikumokat találunk joghurtban, kefirben, kimchiben, kombuchában – de ez nem jelenti azt, hogy minden probiotikum mindenkinél működik.

Több ezer különböző törzs létezik, és Walker szerint sokkal több kutatásra van szükség, hogy kiderüljön, melyik adagolás és típus mely betegségeknél hatékony.

„Ha őszinték akarunk lenni, a bizonyítékok elég hiányosak” – fogalmaz a kutató.

4. Soha ne próbálj otthon székletátültetést!

A széklettranszplantáció (amikor egy egészséges ember székletét egy beteg vastagbelébe juttatják) bizonyítottan segíthet a Clostridium difficile fertőzésben.
De mivel egyre többen kísérleteznek ezzel otthon, Walker határozottan figyelmeztet:

„Ezt csak orvosi felügyelet mellett szabad végezni. A házi próbálkozások akár életveszélyesek is lehetnek.”

5. A legegyszerűbb megoldás: egyél jól és mozogj

A két szakértő abban is egyetért, hogy a legegészségesebb mikrobiom alapja a kiegyensúlyozott étrend és az aktív életmód.

• Igyál sok vizet,

• Kerüld a cukros üdítőket és az alkoholt,

• Egyél sok rostban gazdag ételt: zab, bab, kiwi, zöldségek.

Ha azonban puffadást vagy kellemetlenséget tapasztalsz, érdemes fokozatosan csökkenteni a rostbevitelt.

Az irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedőknek Wauters heti 3–5 alkalommal 30 perc közepes intenzitású mozgást javasol, ami segíti az emésztést és enyhíti a székrekedést.

„A bélmikrobiom kutatása rengeteg ígéretet hordoz, de még jobb minőségű bizonyítékokra van szükség, mielőtt messzemenő következtetéseket vonnánk le.”
– zárta Walker.