Okosórák jelezhetik előre a depresszió kiújulását

A tanulmány – amely a McMaster University kutatóinak vezetésével készült, és a JAMA Psychiatry folyóiratban jelent meg – arra jutott, hogy a csuklón viselt eszközök hosszú távú alvásadatai megbízhatóan jelezhetik a major depresszív zavar (MDD), más néven klinikai depresszió kiújulásának kockázatát.

Miért fontos ez?

A depresszív zavar tartós levertséggel, érdeklődésvesztéssel és a mindennapi működés romlásával járó mentális betegség. Az érintettek akár 60%-a élete során legalább egyszer visszaesést tapasztal.

A visszaesés korai felismerése lehetőséget adhat arra, hogy időben beavatkozzanak – még mielőtt a depressziós epizód teljes erővel kialakulna.

Hogyan működik a módszer?

A vizsgálatban 93, korábban depresszióból felépült kanadai felnőtt vett részt. A résztvevők 1–2 éven át viseltek kutatási célú aktivitásmérő eszközt (például Fitbithez vagy Apple Watchhoz hasonló készüléket).

Ez idő alatt több mint 32 000 napnyi alvási és aktivitási adat gyűlt össze.

A kutatók több fontos összefüggést találtak:

• Azoknál, akiknél rendszertelenebb volt az alvás, közel kétszeresére nőtt a visszaesés kockázata.

• A legfontosabb előrejelző tényező az volt, ha csökkent a különbség a nappali aktivitás és az éjszakai pihenés között.

• Az éjszakai felébredések és az ébren töltött idő növekedése szintén emelte a kockázatot.

• A visszaesést megelőző időszakban az alvási ritmus egyre kiszámíthatatlanabbá vált.

A kutatók szerint az alvásmintázat változásai önálló biológiai jelzőként működhetnek – nem csupán a romló hangulat következményei, hanem korai figyelmeztető jelek.

A technológia szerepe a megelőzésben

A szakértők úgy vélik, hogy a digitális technológia és a mesterséges intelligencia komoly lehetőséget kínál a mentális egészség területén.

Egy jövőbeli forgatókönyv szerint egy okosóra akár hetekkel korábban figyelmeztetheti a felhasználót: nagy eséllyel közeledik egy újabb depressziós epizód – érdemes lenne felkeresni a kezelőorvost.

A hordható eszközök egyik legnagyobb előnye, hogy folyamatosan, passzívan gyűjtenek adatokat a két orvosi kontroll közötti időszakban is. Így a kezelés személyre szabottabbá válhat, és a legveszélyeztetettebb páciensek célzottabban kaphatnak segítséget.

Mi a kapcsolat az alvás és a depresszió között?

A kutatások régóta kimutatták, hogy az alvás és a depresszió között kétirányú kapcsolat áll fenn.

• Az álmatlanság a depresszió egyik legismertebb tünete.

• Ugyanakkor önálló kockázati tényező is: az inszomnia akár kétszeresére növelheti a depresszió kialakulásának esélyét.

• A depresszióban szenvedők 80–90%-a számol be alvászavarról.

Mindez arra utal, hogy az alvás minőségének javítása és nyomon követése nemcsak a tünetek enyhítésében, hanem a visszaesés megelőzésében is kulcsszerepet játszhat.

A depresszió egyéb tünetei

Az alvászavar csak egy a major depresszív zavar tünetei közül. További jellemző panaszok lehetnek:

• tartós szomorúság vagy ürességérzés

• érdeklődés elvesztése korábban örömet okozó tevékenységek iránt

• ingerlékenység, reménytelenség

• koncentrációs nehézségek

• fáradtság, energiahiány

• étvágy- vagy testsúlyváltozás

• megmagyarázhatatlan testi panaszok

• halállal vagy öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok

A diagnózishoz a tüneteknek legalább két héten át, a nap nagy részében fenn kell állniuk.

Mit jelent ez a jövőre nézve?

A kutatás rávilágít arra, hogy az alvás nem csupán pihenés, hanem az egyik legfontosabb mutatója a mentális egészségnek.

Ha a jövőben sikerül megbízható biomarkerként alkalmazni az alvási adatokat, a hordható eszközök valódi „korai riasztórendszerré” válhatnak a depresszió megelőzésében – még mielőtt a krízis kialakulna.