Sokan élnek 110 évnél tovább Brazíliában – mi lehet a titkuk?

Brazília különleges helyet foglal el a hosszú élet kutatásában: a világ tíz legtovább élő férfija közül három brazil, köztük a jelenleg élő legidősebb férfi is, aki 1912-ben született. Egy friss tudományos elemzés azt vizsgálja, mi állhat az ország szokatlanul magas számú rendkívül hosszú életű lakója mögött.

Miközben világszerte egyre többen költenek vagyonokat „longevity hackekre”, különleges kezelésekre és étrend-kiegészítőkre, Brazíliában sokan különösebb orvosi ellátás nélkül is megérik a 100–110 éves kort, ráadásul gyakran jó egészségi állapotban.

Kik számítanak rendkívül hosszú életűnek?

• Centenáriusok: 100 év felettiek

• Félig szupercentenáriusok: 105–109 évesek

• Szupercentenáriusok: 110 év felettiek

A Genomic Press folyóiratban megjelent Viewpoint-cikk olyan genetikai és sejtszintű kutatásokat mutat be, amelyek ezeknek az embereknek a biológiai sajátosságait vizsgálják.

Miért éppen Brazília?

A kutatók szerint nem önmagában a hosszú élet a cél, hanem az úgynevezett health span – vagyis az egészségben eltöltött évek számának növelése. Azok, akik megérik a nagyon idős kort, jellemzően elkerülik az öregedéssel járó fő betegségeket, például a demenciát, a szívbetegségeket vagy a rákot.

A hosszú életű emberek tanulmányozása segíthet megérteni, hogyan lehetne ezeket a betegségeket megelőzni vagy késleltetni.

Mi működik másképp a szupercentenáriusok szervezetében?

A kutatás több kulcsfontosságú biológiai tényezőt emel ki:

1. Hatékony „sejttakarítás”
Ahogy öregszünk, romlik a szervezet fehérjék karbantartására és megújítására való képessége. A szupercentenáriusok sejtjei viszont még idős korban is hatékonyan távolítják el a hibás fehérjéket – szinte úgy, mint a fiataloké.

2. Alkalmazkodó immunrendszer
Idős korban az immunrendszer általában gyengül, és nő a krónikus gyulladások kockázata. A rendkívül hosszú életűeknél viszont az immunrendszer nem leépül, hanem rugalmasabbá és ellenállóbbá válik.

3. Kedvező genetikai háttér
Egyesek valóban „jó génekkel” rendelkezhetnek: ritka génváltozatok segíthetik az immunműködést, a DNS stabilitását és a sejtek energiatermelését.

Csak genetika kérdése?

A kutatástól független szakértők szerint nem egyetlen „hosszú élet gén” számít.

„A hosszú élet titka inkább több, egymásra épülő védelmi rendszer” – mondja Daniel Ghiyam orvos.
Más szakértők szerint a sejtek karbantartása olyan, mint egy profi konyha: ha nem viszik ki rendszeresen a szemetet, előbb-utóbb minden tönkremegy – bármilyen jók is az alapanyagok.

Miért különösen sok a hosszú életű férfi Brazíliában?

Brazília genetikai szempontból az egyik legsokszínűbb ország a világon, az európai, afrikai és ázsiai bevándorlási hullámok miatt. Ez az egyedülálló genetikai keveredés olyan kombinációkat hozhatott létre, amelyek növelik a biológiai ellenállóképességet és az élettartamot.

A kutatók több mint 100 centenáriustól gyűjtöttek biológiai mintákat, sokszor olyan régiókban, ahol minimális az egészségügyi ellátás. Ez segít elkülöníteni a modern orvoslás hatását az örökletes és életmódbeli tényezőktől.

Mit tehetnek azok, akik nem Brazíliában élnek?

A szakértők szerint a hosszú élet nem csak földrajzi kérdés. Néhány tudományosan alátámasztott alapelv:

• Anyagcsere-egészség megőrzése

• Izomtömeg és csontsűrűség fenntartása

• Rendszeres mozgás, különösen erősítő edzés

• Napi séta – már néhány száz plusz lépés is csökkenti a halálozási kockázatot

• Megfelelő alvás, stresszkezelés

• Erős társas kapcsolatok

• Kevesebb feldolgozott élelmiszer, dohányzás kerülése

A szakértők szerint a legfontosabb a fokozatos, fenntartható változtatás – nem a tökéletesség.