Vannak „egészségesebb” gyümölcsök a többinél?
Miben különböznek a gyümölcsök?
Ahogy más élelmiszereknél, úgy a gyümölcsöknél is eltérő lehet a tápanyagtartalom.
Általánosságban elmondható:
-
a teljes (egész) gyümölcsök jó rostforrások,
-
míg a gyümölcslevekben szinte nincs rost.
Egy pohár 100%-os gyümölcslében is jóval több cukor van, mint egy teljes gyümölcsben, ráadásul nem laktat annyira. Ezért ha lehet, inkább együk a gyümölcsöt, ne igyuk.
A gyümölcslét nem kell teljesen kerülni, ha 100%-os, de napi 1,2–2,4 dl-nél többet nem ajánlott fogyasztani.
Friss, fagyasztott, szárított – számít a forma?
A fagyasztott gyümölcsök — például a már meghámozott, felkockázott mangó — kényelmesek, és gyakran olcsóbbak is. Rendszerint betakarítás után rögtön lefagyasztják őket, így a tápanyagok jól megmaradnak. Sok szezonális gyümölcs, például az áfonya, egész évben elérhető fagyasztva.
Fontos azonban: keressük azokat, amelyekhez nem adtak cukrot.
A szárított gyümölcsök — mazsola, aszalt barack, aszalt ananász — szintén jó tápanyagforrások, sokáig eltarthatók és könnyen szállíthatók. Magas energiatartalmuk miatt népszerűek túrázóknál is.
De sokszor cukrot adnak hozzájuk, különösen a mangóhoz és az ananászhoz. A szárított áfonya szinte mindig cukrozott, mert nagyon savanyú lenne önmagában. A kis méret és intenzív édesség miatt könnyű belőlük túl sokat enni, és gyorsan felszaladhatnak a kalóriák.
Egyes szárított gyümölcsöket, például a mazsolát és aszalt barackot kénezéssel (kén-dioxid) kezelik, ami megőrzi a színt és a frissességet. A legtöbb embernek ez nem gond, de asztmásoknál érzékenységet okozhat. A csomagoláson mindig feltüntetik.
Mi a helyzet a bio gyümölcsökkel?
Akár friss, akár fagyasztott vagy szárított gyümölcsről van szó, a bio és a hagyományos közt tápanyagtartalomban nincs jelentős különbség. Sok fogyasztó inkább a termesztési módszer vagy környezeti hatások alapján dönt.
Az USA-ban és Európában is szigorú előírások szabályozzák a növényvédő szerek használatát, de egyes gyümölcsökön több maradék lehet. Ezért mindig érdemes alaposan megmosni őket fogyasztás előtt.
Tápanyagok gyümölcsökben – kinek miért hasznos?
Különböző gyümölcsök más-más tápanyagokban bővelkednek. Néhány példa:
Kálium
-
Feladata: folyadék- és elektrolit-egyensúly, vérnyomás szabályozása
-
Források: narancs, málna, banán, cseresznye, gránátalma, sárgadinnye, avokádó
Vas
-
Feladata: vörösvérsejtek képzése, gyermekeknél agyi fejlődés
-
Források: aszalt barack, mazsola
C-vitamin
-
Feladata: immunrendszer támogatása, sebgyógyulás, antioxidáns hatás
-
Források: citrusfélék, eper, kivi
Folsav
-
Feladata: DNS-szintézis, vörösvérsejtképzés, magzati fejlődés (korai idegcsőzáródás)
-
Források: narancs, mangó, avokádó
A-vitamin
-
Feladata: éjszakai látás, sejtnövekedés, immunműködés
-
Forrás: sárgadinnye (cantaloupe)
Emellett sok gyümölcs bővelkedik flavonoidokban, amelyek antioxidánsként védenek az oxidatív stressztől, és csökkenthetik többek között a szívbetegségek és a cukorbetegség kockázatát.
-
A citrusfélék főként flavanonokat tartalmaznak.
-
A fekete ribizli, áfonya, vörös áfonya és cseresznye pedig antocianidineket, amelyek erős antioxidánsok.
Melyik gyümölcsöt érdemes enni?
Látható, hogy nincs egyetlen „legjobb” gyümölcs — mind másban erős. A változatosság a lényeg.
-
Együnk sokféle színt, napi kb. 2 csészényi mennyiségben.
-
Részesítsük előnyben a teljes gyümölcsöt a gyümölcslével szemben.
-
Vegyük azt, ami szezonális, mert olcsóbb és finomabb.
-
És ne csak kapkodva együk: élvezzük az ízeket, az illatot, az állagot.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!