A-vitamin

Az A-vitamin hiánytünetei

A-vitamin hiány ritkán alakul ki a szervezetben, mivel rengeteg élelmiszer nagy mennyiségben tartalmazza és a szervezet is nagy mennyiségben tudja raktározni, akár évekre elegendő mennyiséget is.

Hiánytünetek

• A látás romlása, különösen a gyengébb fényviszonyok esetén, például szürkületben. Ezt nevezik farkasvakságnak vagy szürkületi vakságnak.
• Könny- és faggyúmirigyek megbetegedése
• Bőr és nyálkahártya szárazsága vagy egyéb elváltozások
• Töredezett haj és szőrzet
• Gyermekeknél növekedési zavarok
• Csökken a gyulladásokkal, fertőzésekkel szembeni ellenállás

Az A-vitamin túladagolása és a tünetei

Az A-vitamint a szervezet sok más vitaminnal ellentétben, nagy mennyiségben képes tárolni elsősorban a májban. Éppen ezért a túlzott fogyasztása idővel felhalmozódáshoz és mérgezéshez vezethet, amely leginkább csak akkor fordulhat elő, ha a magas A-vitamin tartalmú készítményeket huzamosabb ideig fogyasztjuk és mellette még az étkezésünk is bővelkedik A-vitaminban.

A túladagolás tünetei

• Fejfájás, szédülés
• Gyomorbántalmak, hányás
• Bőrelváltozások, viszketés
• Ízületi fájdalmak
• Vesebántalmak
• Hajhullás
• A béta-karotin túladagolása esetén a bőr sárgás elszíneződése, főleg a tenyéren és a talpon

Az A-vitamin napi szükséglete és szedése

Mennyit?

Egy felnőtt ember napi A-vitamin szükséglete 800 µg retinol formában. Ezt a mennyiséget béta-karotinból is tudja fedezni a szervezet. Táplálékkiegészítőből származó béta-karotin esetén már 1,6 mg, élelmiszerből származó béta-karotin esetén a jóval rosszabb hasznosulás miatt 9,6 mg szükséges ehhez.

Mikor?

Az A-vitamin zsírban oldódó vitamin. Szedése retinol és béta-karotin formában is étkezés közben vagy után javasolt.

Mivel?

Az E-vitamin és cink javítja az A-vitamin felszívódását és hasznosulását.

Mivel ne?

Magas koffein tartalmú italok, alkohol, savlekötők, gyógyszerek.

Az A-vitamin elsődleges forrásai

Az A-vitamin elsődleges forrásai retinol formában állati eredetűek. Különösen a máj, a halolaj, a tojás és a tejtermékek tartalmazzák nagyobb mennyiségben. A béta-karotint viszont a zöldségek és gyümölcsök tartalmazzák, azok közül is elsősorban a narancssárga és piros húsúak (pl.: sárgarépa, sütőtök, sárgadinnye, paradicsom) vagy a zöldek (pl.: spenót, brokkoli, saláták).