Meglepő felfedezés: a magzati agy már születés előtt reagál a nyelvekre

A felfedezés a Communications Biology folyóiratban jelent meg, és új távlatokat nyithat a korai nyelvi fejlődés megértésében – sőt, akár a fejlődési zavarok megelőzésében is.

A háromnyelvű mese, ami mindent megváltoztatott

A kísérletben 60 francia anyanyelvű kismama vett részt, akik várandósságuk 35. hetétől kezdve francia és egy idegen nyelvű (német vagy héber) rövid mesét hallgattattak a babájukkal.
A kutatók szándékosan választottak olyan nyelveket, amelyek hangzásukban és szerkezetükben távol állnak a franciától, így könnyebb volt kimutatni az agyi különbségeket.

A meséket egy trilingvis (háromnyelvű) előadó olvasta fel, hogy a hangszín és hanglejtés ne torzítsa az eredményt.
A résztvevők átlagosan 25 alkalommal játszották le a felvételt a születés előtt.

A babák agya már órákkal a születés után reagált

A születés után 10–78 órával a kutatók újra lejátszották ugyanazt a történetet – ezúttal három nyelven: franciául (az anyanyelven), az anyaméhben hallott idegen nyelven, és egy teljesen új, ismeretlen nyelven.

A kisbabák agyi aktivitását egy különleges, fájdalommentes módszerrel, funkcionális közeli infravörös spektroszkópiával (fNIRS) mérték.
Ez egy „úszósapkához hasonló” eszköz, amely fényt bocsát a koponyán keresztül a kéreg alá, és méri a vér oxigénszintjének változását – vagyis azt, mely agyterületek aktívak.

Az anyanyelv és a „magzatkorban tanult” nyelv azonos módon hatott

Amikor a csecsemők meghallották a franciát, a bal halántéklebenyük és más nyelvi központok aktiválódtak – pontosan úgy, ahogy a felnőttek agyában.
Meglepő módon ugyanez történt akkor is, amikor a babák azt az idegen nyelvet hallották, amelyet az anyaméhben már „ismertek”.

Viszont amikor egy teljesen új idegen nyelv szólt, az agy sokkal kevésbé reagált, és nem mutatott egyértelmű féltekei dominanciát.
Ez azt jelenti, hogy már néhány hetes magzati korban is képesek vagyunk megkülönböztetni a nyelveket – és az agyunk „beáll” arra, amit hall.

„Nem hittük volna, hogy ilyen rövid idő is elég”

„Meglepő volt, hogy már napi néhány percnyi idegen nyelvi inger is elég volt az agyi hálózatok módosításához” – mondta Anne Gallagher, a kutatás vezetője.
„Ez a hihetetlen agyplaszticitás bizonyítéka még a születés előtti időszakban is – de azt is megmutatja, mennyire érzékeny ez a fejlődési szakasz.”

A kutatócsoport tovább követi a gyermekeket, hogy lássák, néhány hónappal később is megmarad-e a hatás, vagy a fejlődés során eltűnik.

Mit jelent ez a jövőre nézve?

A tanulmány új lehetőségeket nyithat a nyelvtanulás korai támogatásában, sőt, akár a fejlődési zavarok korai felismerésében is.
Gallagher azonban hangsúlyozta: „Egyelőre nem cél a magzatokat többnyelvűen „tanítani”. De ha megértjük, hogyan formálódik a nyelvi rendszer már az anyaméhben, az segíthet a későbbi terápiás beavatkozások finomításában is.”

A nyelvtanulás a születés előtt kezdődik

A kutatás üzenete egyértelmű: a nyelv iránti érzékenység nem a születés után, hanem már a méhben kialakul.
Mielőtt kimondanák első szavukat, a babák már „hangokra hangolódva” készülnek a kommunikációra – szorosan ölelve, még odabent.