Orvosi tévhitek: Az igazság a koleszterinről

Orvosi tévhitek: Az igazság a koleszterinről

A koleszterin az egyik legismertebb vegyület a szervezetünkben – és egyben az egyik legfélreértettebb is. Sokan csak „rossz zsíradékként” gondolnak rá, pedig a valóság jóval árnyaltabb. A Medical News Today három kardiológus szakértő segítségével – Dr. Edo Paz, Dr. Robert Greenfield és Dr. Alexandra Lajoie – igyekezett tisztázni a legelterjedtebb tévhiteket, és bemutatni, mi a tudományos igazság a koleszterin körül.

Mi is az a koleszterin valójában?

A koleszterin alapvető építőeleme minden állati sejtmembránnak, tehát nélküle nincs élet. Részt vesz a D-vitamin, a szteroid hormonok és az epesavak előállításában is.
A gond ott kezdődik, amikor a vérben túl sok halmozódik fel – ekkor érelmeszesedéshez, szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet.

A CDC adatai szerint az Egyesült Államokban a 20 év felettiek 12%-ának volt magas koleszterinszintje 2015–2016 között. A WHO becslése szerint pedig évente 2,6 millió haláleset köthető a megemelkedett koleszterinhez világszerte.

Nem csoda tehát, hogy rengeteg tévhit kering a témában – íme a leggyakoribbak.

1. Minden koleszterin rossz

Tévedés.
Ahogy Dr. Greenfield fogalmaz: „A koleszterin nem rossz, csak rosszul bánunk vele.”
A szervezetünkben két fő formában található meg:

  • LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein) – ez szállítja a koleszterint a sejtekhez. Ha túl sok van belőle, lerakódhat az érfalakon, ezért hívják „rossz koleszterinnek”.

  • HDL (nagy sűrűségű lipoprotein) – ez viszi vissza a felesleget a májba, ahol lebomlik, ezért „jó koleszterinnek” nevezik.

Tehát nem maga a koleszterin a probléma, hanem az egyensúly felborulása.

2. Ha vékony vagyok, nem lehet magas a koleszterinem

🚫 Sajnos lehet.
A koleszterinszintet nem csak az étrend és a testsúly, hanem a genetika is erősen befolyásolja.
Dr. Greenfield szerint a családi hiperkoleszterinémia nevű örökletes állapot akár 200 emberből 1-et is érinthet – ilyenkor a szervezet egyszerűen nem tudja megfelelően lebontani a koleszterint.

Emellett hormonális tényezők, pajzsmirigyproblémák, alvás, mozgás és gyógyszerek is hatással lehetnek a szintre – függetlenül a testsúlytól.

3. Érezném, ha magas lenne a koleszterinem

Ez az egyik legveszélyesebb mítosz.
A magas koleszterinszint tünetmentesen alakul ki, és csak akkor okoz panaszt, amikor már komoly érszűkületet vagy szívrohamot vált ki.
Ezért is kulcsfontosságú a rendszeres vérvizsgálat – már fiatal felnőttkortól.

4. Ha sok koleszterint eszem, magas lesz a szintem

🥚 Nem ilyen egyszerű.
A táplálékkal bevitt koleszterin nem mindig emeli meg közvetlenül a vérszintet. Sokkal nagyobb szerepet játszik a cukorbevitel és a telített zsírok fogyasztása.
Dr. Lajoie szerint a mozgásszegény életmód viszont fokozza az étkezéssel bevitt koleszterin hatását, míg a rendszeresen sportolók szervezete jobban kompenzál.

5. Mindenkinek ugyanaz az ideális koleszterinszint

Egyáltalán nem.
A célértékek személyre szabottak.

  • Egészséges embereknél az LDL-szint legyen 100 mg/dl alatt.

  • Szív- vagy érrendszeri betegségek, illetve cukorbetegség esetén a cél 70 mg/dl alatti érték.

A kezelőorvos a beteg korát, életmódját és egyéb kockázatait is figyelembe veszi.

6. Csak a férfiaknak kell figyelniük a koleszterinre

👩 Tévedés.
A statisztikák szerint a magas koleszterin gyakoribb a nőknél (12,1%), mint a férfiaknál (10,5%).
A menopauza után a nők elveszítik az ösztrogén védő hatását, így kockázatuk gyorsan nő.
Dr. Greenfield rámutat: „A nők több szívinfarktust szenvednek el, mint a férfiak, és gyakran rosszabb kimenetellel.”

7. Nem tehetek semmit a koleszterinem ellen

💪 Dehogynem!
A legtöbb esetben a táplálkozás, a mozgás és a dohányzásról való leszokás már önmagában jelentős javulást hozhat.
Szükség esetén az orvos gyógyszert (például sztatint) írhat fel, amelyek évtizedek óta biztonságosan csökkentik az LDL-szintet.
Újabb injekciós kezelések (PCSK9-gátlók) pedig drámai mértékű koleszterincsökkenést érhetnek el, mellékhatások nélkül.

8. Szedek sztatint, tehát ehetek, amit akarok

🍔 Sajnos nem.
A sztatinok nem „mindent megoldó” gyógyszerek.
Ahogy Dr. Greenfield mondja: „A gyógyszer a rossz koleszterint csökkenti – de neked kell tisztelned a tested azzal, hogy odafigyelsz az étkezésre.”
A túlzott kalóriafogyasztás súlygyarapodáshoz és metabolikus szindrómához vezethet, ami újabb rizikót jelent.

9. 40 év alatt felesleges koleszterint mérni

🧬 Épp ellenkezőleg.
A szakmai ajánlások szerint már 20 éves kortól érdemes szűrni, különösen, ha családi halmozódás áll fenn.
A fiatal korban fennálló magas koleszterin évtizedek alatt fokozatosan károsítja az ereket – így a korai felismerés szó szerint életeket menthet.

Összegzés

A koleszterin nem ellenség, hanem életfontosságú molekula, amelyből a túl sok – vagy a rossz típus – válhat veszélyessé.
A tudatosság, a rendszeres ellenőrzés és az egészséges életmód a leghatékonyabb védelem.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha még nincs fiókod, regisztrálj ingyenesen!

Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!

Értesítések
Betöltés...